A bírói verdiktet nem illik és nem is tanácsos kritizálni, hiszen amíg jogerőre nem emelkedik, addig a tudományos elemzés is prejudikációnak minősülhet, a jogerős ítéletet bírálni pedig a jogállam sárba tiprása, főleg, ha felvetéseink egybevágnak az emberek elemi igazságérzetével. Én nem állítom, hogy a bíróságok bírálhatatlan voltuk tudatában hoznak nemegyszer világraszólóan agyament ítéleteket, de egyeseknek ott a bírói karban nem ártana szólni, hogy a törvény által biztosított függetlensége nem garantálja ítéleteinek igazságosságát, az alapvető normáknak megfelelő ésszerűségét is.
Így, amikor csodálkozásunknak, mondhatnánk megdöbbenésünknek adunk hangot a Pesti Központi Kerületi Bíróság minapi ítélete kapcsán, nem a függetlenségét kérdőjelezzük meg, még csak nem is a büntetés mértékét vitatnánk, kizárólag az indoklást szeretnénk egyszerű, hétköznapi emberként értelmezni és érteni. Történt pedig, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróság egy év próbára bocsátotta azt a férfi, aki megrongálta a Blaha Lujza téri hanukai gyertyatartó tájékoztató tábláját. Az ítélet szerint az ittas férfi nem tudta, hogy a kilencágú gyertyatartó vallási jelkép. Az ítélet nem jogerős.
Magyarán, ha mélyen tisztelt honfitársunk, jövő Mikulásig nem tör pozdorjává egy feszületet, nem tapos szét egy félholdat és szvasztikából is csak az arra megfelelőt (a politikai jelképet) firkálja össze, akkor a büntetést megússza, s az egyéb hátrányokat sem kell elszenvednie. Ugyanakkor, szomorúan kell megállapítanunk, hogy a magyar büntetőjogi gyakorlatban előnyt élvez az, aki elbliccelte a hittanórákat. Ugyanis, ha nem lóg hittanról, akkor tudja, mit jelképez a kilencágú gyertyatartó, és akkor gyötrődhetne a dutyiban.
Eddig is tapasztaltuk már, hogy a tudatlanság az élet számos területén könnyebbé teszi az előrejutást, így nem meglepő, hogy a bíróság szemében is enyhítő körülmény, de nem szívesen vonnánk le a nyilvánvaló következtetést: ütődöttek, elmeháborodottak, agyatlanok, rajta! Tiétek a világ! Ha valamelyikőtök mégis ismerné a vallási jelképeket, az tartsa titokban! Mert ha azok közül megrongáltok egyet, abból baj lehet. Mert a vallási jelképek rongálását a magyar törvények roppant szigorúan büntetik.
Más köztéri tárgyak és objektumok rongálását nem, csak a vallási jelképekét. Tehát a padot, a buszmegállót, a KRESZ-táblát, a közlekedési lámpát, a köztéri szobrot nyugodt lélekkel lehet rongálni – legalábbis a bírósági ítélet szerint – mert azok nem vallási szimbólumok. Megjegyzendő, s ez a leendő elkövetők javára szól, a bizonyítás kényszere a vádhatóságot terheli, azaz, ha valaki csákánnyal nekiesik a Szent István-bazilikának, akkor az ügyésznek bizonyítania kell, hogy a tettes tudatában volt a megrongált objektum szakrális jellegének, különben a garázdát némi ejnye-bejnye kíséretében próbára bocsátják.
Ezúton hívnánk fel a T. Bíróság szíves figyelmét, hogy a kereszt nem minden ábrázolásában vallási jelkép, viszont az ötágú csillag számos esetben lehet, míg a turul szinte mindig az.
