Csakhogy most valami megváltozott. A terrorizmus ma már nem azt jelenti, mint néhány évtizeddel, sőt évvel ezelőtt. Egy merénylethez ma már nem kell az al-Kaida. Nincs szükség aprólékosan kigondolt ördögi tervekre, évekig tartó előkészületekre, több millió dolláros kiképzésre, melynek a végén repülőket vezetnek felhőkarcolókba. Elég hozzá néhány gépfegyver és pár fanatikus. Sőt, már lőfegyver sem feltétlenül kell hozzá. Ahogy előbb a németországi vonaton történt merényletben, majd a franciaországi templomot ért támadásban láthattuk, a célnak mindössze egy balta vagy egy kés is megfelel.
A terror szintet lépett, ezért viszont harcolni is nehezebb ellene. Az ellenség már a kapukon belül van, a radikalizálódott fiatalokat pedig nem lehet úgy lebombázni, mint Afganisztánt vagy Irakot. Azt már tapasztalhattuk a roueni pap gyilkosánál is, hogy a nyomkövető lábperecek, a titkosszolgálatok éber tekintete mennyit ér. Bár bizonyára temérdek merényletet meghiúsítottak már, de minden szélsőségest nem figyelhetnek meg, minden fegyvert nem vehetnek el, és végső esetben egyébként is még mindig ott a konyhakés Megölhettük Oszama bin Ladent és legyőzhetjük az Iszlám Államot is, de a szélsőséges iszlámot pusztán erőszakkal nem lehet megfékezni. Hogy Európában hány merénylet lesz még, az csak azon múlik, hogy hány fanatikust fertőz még meg a mennyországba vezető, ártatlanok vérével kikövezett könnyű út ígérete. Márpedig az Európai Unió éppen azon dolgozik, hogy bőven legyen utánpótlás. Ha nem is az idesereglő milliókkal, de majd húsz vagy ötven év múlva az ő utódaik közül néhánnyal, akikről a hatóságok ugyanúgy keseregve állapítják majd meg, hogy beilleszkedni képtelen, második-harmadik generációs bevándorlóként radikalizálódtak.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!