A főváros VIII. kerületében, a Gutenberg téren iszlám kulturális központ jön létre. Az intézménynek otthont adó, több mint 550 négyzetméteres helyiséget 30 millió forintért adta el a kerületi önkormányzat egy magánszemélynek, aki a jelek szerint továbbadta a kulturális központ létrehozójának, a Jótékonysági Béke Alapítványnak.
Az ügy már ebben a szakaszban is kérdéseket vet fel. Az első mindjárt a vételár. Hogyan lehetséges, hogy a Budapesten tomboló ingatlanpiaci fellendülés semmilyen hatással nincs egy igencsak frekventált környéken található ingatlan árára? Az ötvenezer forintos négyzetméterenkénti ár hihetetlenül alacsonynak tűnik, s bár az önkormányzat árverésről beszél, szinte kizárt, hogy ez nyilvános és nyílt lett volna. A továbbértékesítés pedig az V. kerületi ügyekkel mutat rokonságot, csak éppen más aspektusból.
Míg a Belvárosban maximum néminemű nyereségre tettek szert egyes, korábbi bérleti jogviszony révén előnyös helyzetben lévő vevők, addig itt felvetődik a nemzetbiztonsági kockázat egyáltalán el nem hanyagolható szempontja. Az önkormányzat – és az érintett hatóságok – ugyanis vélhetőleg semmilyen formában nem ellenőrizték a végső vevő személyét és a vételár forrását. Mindezt abban a kerületben, ahol az a Kocsis Máté a polgármester, aki szűk egy évvel ezelőtt nyilatkozatok sokaságában kelt ki a városrészben megjelenő ellenőrizhetetlen hátterű, okmányokat felmutatni nem tudó, állítólag terrorveszélyt jelentő migránsok ellen.
Pedig Kocsis jobban tenné, ha nem menne el szó nélkül a fent említett alapítvány és annak vezetője, Száleh Tajszír munkássága mellett. A „palesztin fogorvos” Tajszír ugyanis 2009-ben már megkísérelt egy hasonló projektet tető alá hozni a Budaörsi úton. A kulturális központ – beleértve egy mecsetet, szállodát és konferencia-központot – terve akkor megbukott. Az önkormányzati engedély utolsó pillanatban való visszavonásában pedig a döntő szerepet nem az aláírásgyűjtések vagy a lakossági fórumok játszották, hanem az a tény, hogy a jó doktor által mozgósított pénzügyi források olyan szervezetektől érkeztek, amelyek szerepeltek a nemzetközi terrorizmust, konkrétan az al-Kaidát támogató szervezetek listáján. Nem teljesen véletlen, hogy Tajszír doktor 2004-ben pont Mose Kacav izraeli elnök budapesti látogatása idején került néhány hónapra előzetes letartóztatásba, terrorcselekmény előkészítésének gyanújával. Mára azonban a régi bűnök, úgy tűnik, elévültek. Legalábbis a VIII. kerületben. Egyébként is, Tajszír doktor ellen a vádakat ejtették, még kártérítést is kapott. Így már érthető és jogi szempontból támadhatatlan az ügy, ugye, polgármester úr?
Iszlám kulturális központot annak idején Hollandiában is létrehoztak, megépítve a jeruzsálemi al-Aksza mecset mását, ahol aztán mindennapos vendégnek számítottak a radikális hitszónokok, komoly fejfájást okozva a holland terrorelhárításnak. A Gutenberg téri központ ügyében feltűnően hallgat az önkormányzat, és eddig az illetékes nemzetbiztonsági hatóság sem nyilatkozott. Utóbbinak nem is az a dolga. Ámbár a média tele van különféle, a hazánkat fenyegető terrorveszélyt taglaló nyilatkozatokkal. Nem telik el nap, hogy a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója ne tűnne fel a képernyőn ebben a tárgyban. Talán érdemes lenne megkérdezni, mire is költi a kormány a súlyos tízmilliárdokat terrorelhárítás címén.
A szerző közgazdász
