Bár az Európai Unió már 2014 végén jóváhagyta a 30 milliárd forintos, jórészt brüsszeli forrásból finanszírozott programot, amelynek elsődleges célja az óvodába még nem járó, mélyszegénységben élő csecsemők és kisgyermekek élelmezése lenne, a napokban kiderült, hogy a kicsik a program keretében a mai napig egyetlen falat kenyeret sem kaptak. Pedig a pénz megvan, és kormányzati ígéreteknek sem voltunk híján: Rétvári Bence, a projektgazda Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára a program uniós jóváhagyásakor azt mondta, már 2015 januárjában kiírják a pályázatokat, és még az év tavaszán megkapják a gyerekek az első élelmiszercsomagokat.
Lapunk többször is beszámolt az élelmezési program részleteiről, hiszen az valóban hiánypótló és létfontosságú lenne. Az óvodákban és az iskolákban ugyanis már napi háromszori étkezéshez jutnak ingyen a rászoruló gyerekek, az intézménybe még nem járók azonban kiesnek az állam látóköréből, esetükben – finoman szólva is – igen ritkára van szőve a szociális védőháló. A gyerekek otthonaiba szánt csomagok ráadásul nemcsak tartós élelmiszert, tápszert és bébiételt tartalmaztak volna, hanem például alapvető tisztálkodási szereket, pelenkát, meleg ruhát is. Akár még tűzifát is kaphatnának az uniós pénzből a nyomorgó családok, hogy egyetlen gyermek élete se kerüljön veszélybe azért, mert fűtetlen lakásban kell átvészelnie a fogcsikorgató telet.
Ám ahogy teltek-múltak a hónapok, úgy vált a program iránti érdeklődésünk egyre kínosabbá a kormány számára. Több mint tíz hónapos késéssel, csupán 2015. november végén jelent meg az élelmezési projekt négy alprogramjának pályázati felhívása. Az akkori kiírásban a kisgyerekek, valamint a mélyszegénységben élő várandósok élelmezésére fordítandó összegre 2015. december 31-ig, a hajléktalanok, valamint a rendkívül alacsony jövedelmű idősek ellátását segítő második szakaszra pedig 2016. március 31-ig lehetett pályázni. Lapunk azonban idén kiderítette, hogy az eleve késve kiírt pályázati felhívást gyakorlatilag folyamatosan módosították, a határidőt pedig többször kitolták, így a kezdete több mint két éve késik.
A hatalmas csúszásért elképesztő kormányzati bakik is felelősek. Az első pályázati kiírásban például olyan pénzbeli támogatásra való jogosultságot szabtak meg a várandósoknak a programban való részvétel feltételeként, amit a kormány maga szüntetett meg néhány hónappal korábban. A program hibás szövegét ezután persze kizárólag az Európai Bizottsággal folytatott egyeztetéssorozat nyomán lehetett módosítani, ami hónapokat vett igénybe, addig persze állt az egész program. Kiderítettük azt is, hogy a projekt négy alprogramjából csupán egyetlenegy indult el tavaly decemberben, a hajléktalanok meleg étkeztetése, de az is csak a fél országban. A kelet-magyarországi kilenc megyére kiírt közbeszerzési eljárás ugyanis a többéves késés után is eredménytelenül zárult, így ott a program keretében – az utóbbi évtizedek egyik leghidegebb tele ide vagy oda – egyetlen fedél nélkül tengődő ember sem kapott egy tányér meleg ételt sem, és nyárig már biztosan nem is fog.
A gyerekek helyzete még elszomorítóbb: ők 2015 tavasza óta hiába várják a pakkokat, eddig egyetlen segélycsomag sem érkezett meg az otthonukba. Pedig ha valaki nem tehet arról, hogy vacogva és korgó gyomorral kell kelnie és feküdnie, akkor azok éppen a kisgyermekek. Legutóbbi – közérdekűadat-igényléssel kikényszerített válaszában – a Balog Zoltán vezette szakminisztérium annyi árult el a program állásáról, hogy először csupán három, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében kaphatnak majd segítséget a várandósok és a kisgyermekek, összesen tízezren. Állításuk szerint ehhez az élelmiszerek beszerzésére irányuló közbeszerzés már folyamatban van, most azt ígérik, a segélycsomagok osztása 2017 tavaszán kezdődik el. Persze csak akkor, ha ez a tender nem lesz eredménytelen. A regionális alprogram azonban az egész projektnek csak apró szelete. Arról, hogy a program mikor szélesül országossá, és mikor kaphat végre élelmiszersegélyt 170 ezer nyomorgó ember, köztük 120 ezer gyermek, egyetlen szót sem tartott fontosnak megosztani velünk a minisztérium.
Miközben a kormány olyan „életbe vágóan” fontos ügyeket, mint például a vasárnapi boltzár visszavonása, képes sürgős eljárás során akár néhány nap alatt átverni a parlamenten, szegénységben élő gyermekek élelmiszercsomagjának kétéves késedelmét nem találta olyan fontosnak, hogy közbelépjen. Úgy látszik, a programot felügyelő miniszter inkább azzal foglalkozik, hogy újabb és újabb eszközöket felhasználva hogyan tegye még intenzívebbé a Magyar Nemzet és a Hír TV elleni bojkottot, pedig legalább kísérletet lehetne tenni a késedelem okának megmagyarázására, netán a program meggyorsítására.
