Ez egyébként szinte biztosan így van, hiszen a garázdaság egy gumitényállás, rengeteg mindenre rá lehet húzni, lényegében csak arra jó, hogy büntetőjogi eszközt adjon a hatóság kezébe akkor is, ha más, súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg. A Vastagbőr ellenben elfelejtkezik arról, hogy más egy tudományos álláspont, és más a hatályos törvény. Márpedig a garázdaság benne van a Btk.-ban, a bírónak ezt kell alkalmaznia.
A laspalmas névvel író blogger leginkább azt kifogásolja, hogy a bíró nem függesztette fel az eljárást, és nem fordult az Alkotmánybírósághoz az ügyben, és le is vonja a következtetést: „az üléspont határozza meg az álláspontot”.
Ezzel a gondolatmenettel több gond is van, és csak az első ezek közül, hogy a tárgyaláson a védők ilyet nem indítványoztak. A második, hogy lehet egy tényállás elavult és hibás, de nem biztos, hogy alaptörvény-ellenes. A harmadik és talán legfontosabb: ez az igény is jól jelzi, hogy egyes szereplők messze a tényleges jelentősége felett kezelik az egész Gulyás-ügyet, mintha ezen állna vagy bukna az egész magyar demokrácia.
Ettől ez az ügy ugyanis elég messze van.
