Szeretem a focit. Ezt a túlfinanszírozott magyar futballt is követem. Az újabb és újabb csalódások után is mindig elrugaszkodom a gödör aljáról, összeeszkábálok magamnak egy „adagnyi” reményt, ami kitart a következő meccsig. Ahol jó eséllyel megint az agyonajnározott „futballsztárok” tragikomikus bohóckodását és újabb történelmi bukását kell végignéznem, azzal az új felismeréssel, hogy bár azt hittük, innen csak felfelé visz az út, megint kiderült: mindig van lejjebb.
Szóval: az andorrai vereség ellenére a válogatott következő meccsét is végig fogom nézni, és ismét reménykedve ülök majd a tévé elé, mert annál felemelőbb nincs, mint amikor fociban nyerünk. Lehet ezzel a vitatkozni, hogy bezzeg a vízilabdások, a világszínvonalú kézicsapatok, az elképesztő időeredményei miatt inkább űrlénynek, mint embernek tűnő Hosszú Katinka, de tény: több tízezres tömeget örömmámorban az utcára csábítani, körutat megbénítani, villamost leállítani csak a focisiker képes. Emlékezzünk csak a tavalyi Európa-bajnokságra, amikor egy ország (jó, lehet, hogy csak egy fél) került önkívületi állapotba, mert a legjobb tizenhat közé jutott a magyar válogatott.
Nem véletlenül voltam sokáig a futballfejlesztések védelmezője. Mert az mégsem járja, hogy a Megyeri úton felveri a gaz a lelátót. Bármennyire nem szeretem a Fradit, elismerem, hogy az Üllői úti stadionra is ráfért az újjáépítés. A Puskást is meg kell csinálni, nincs mese, igenis a magyarok szégyene, hogy nincs hol lejátszani egy sok tízezer néző érdeklődésére számot tartó nemzetközi meccset. Azt sem lehet elvitatni, hogy az utánpótlás-nevelésbe pénzt rakni fontos dolog. Persze az már évekkel ezelőtt, a Puskás Akadémia alapításakor is erős kétségeket vetett fel, hogy miért Felcsút a legalkalmasabb helyszín egy országos szakmai műhely létrehozására.
Aztán ahogy teltek a hónapok és az évek, a legvehemensebb futballszurkolónak is rá kellett jönnie: itt korántsem a magyar futball szakmai megújításáról van szó – hanem esztelen pénzszórásról és üzemszerű lopásról. Jól mutatja a helyzet tragikomikumát, hogy idén márciusban egy NB II-es mérkőzésen az utánpótlás-nevelésre létrehozott, évente állami milliárdokból gazdálkodó felcsúti akadémia összesen egy saját nevelésű játékost volt képes a csapatba állítani, a kötelező kvótát pedig (legalább két 21 év alatti játékost kell pályára küldeni a fiatalok fejlődése érdekében) máshonnan vásárolt focistákkal tudták teljesíteni.
Szintén csak adalék az Újpest hajmeresztő története: 800 millió forintnyi állami pénzből újították fel a Szusza Ferenc Stadiont, ám a 2017/2018-as idénytől kötelező gyepfűtést elfelejtették, így a klub jelen állás szerint nem játszhat jövőre NB I-es meccset az otthonában. A stadionépítés még csak most indul be igazán: Rétvári Bence államtitkár minapi írásbeli válasza szerint előkészítés alatt áll, illetve folyamatban van a békéscsabai, a kisvárdai, a kaposvári, a tatabányai, a dunaújvárosi, a ceglédi, a siófoki, a szombathelyi, a miskolci, a paksi, a szigetszentmiklósi, a székesfehérvári, a nyíregyházi, a Fáy utcai létesítmény fejlesztése, és Eger is jelezte ebbéli szándékát.
A múlt héten meghalt egy hat hónapos kislány agyhártyagyulladásban. Tavaly decemberben egy bölcsődés gyermek és egy gimnazista diák hunyt el ebben a betegségben. Az agyhártyagyulladást okozó baktériumtörzsek ellen nincs kötelező védőoltás. A tavaly év végi halálesetek után csak az egyik baktériumtörzs, a meningococcus C elleni védőoltást tette ingyenessé a kormány. Kétéves korig. A meningococcus C elleni oltóanyag 17 éve forgalomban van, pár ezer forintba kerül. A szakemberek szerint a veszélyeztetett korú népesség jelentős része be van oltva ellene.
Hazánkban az agyhártya-gyulladásos megbetegedések háromnegyedét nem a C, hanem a B törzs okozza. Ez ellen senkinek nem jár ingyen a vakcina. Az oltóanyag ára ampullánként 27-30 ezer forint, amiből a csecsemőknek négy adagot, az egy évnél idősebbeknek kettőt kell beadni a védettséghez. Lapunk az elmúlt hónapokban folyamatosan ostromolta Lázár János Miniszterelnökséget vezető minisztert annak kapcsán, hogy nem tervezik-e térítésmentessé tenni az oltást. A szülők zöme ugyanis nem tud gyermekenként százezer forintnál is többet költeni egyetlen védőoltásra. Bár a miniszter azt ígérte, fontolóra veszik az ingyenes oltások körének kiterjesztését, egyelőre elvetették az ötletet.
A vonatkozó kormányhatározat szerint 25,65 milliárd forintot különített el a kormány stadionfejlesztésre 2014–2017 között. Egy lapunknak nyilatkozó gyermekorvos szerint az állam – amennyiben átvállalná az agyhártyagyulladás valamennyi fajtája elleni védőoltás költségét – 17-18 milliárd forintból megoldhatná az évente születő kilencvenezer csecsemő védelmét. És akkor még talán focira is maradna valamennyi.
