A Fidesz akkor is nekifutott kétharmados döntést igénylő ügyeknek, ha egyetlen ellenzéki párt támogatásának elnyerésére sem látszott esély. A leglátványosabb próbálkozás az úgynevezett felhatalmazási törvény volt, aminek lényege: a kormány terrorveszélyre hivatkozva szükséghelyzetet rendelhet el, annak idejére pedig számos alapjogot korlátozó intézkedést bevezethet. Bár a propagandagépezet próbálta meggyúrni az ellenzéket azzal, hogy a javaslat elutasításával adott esetben védtelenül hagyja az országot, az átlátszó akció nem vezetett eredményre.
Persze nem ördögtől való, ha bizonyos ügyekben a Fidesz kér és kap is támogatást ellenzéki oldalról. Ilyen volt az LMP és a kormánypártok megállapodása, amelynek nyomán új tagokkal egészült ki az Alkotmánybíróság. Bár az LMP – amelyet fundamentalista balliberális körök régóta gyanakodva szemlélnek és kollaborációval vádolnak – kapott érte hideget-meleget, védhető álláspontot képviselt. A múlt héten pedig a kormány néhány átszavazóval oldotta meg újabb magyar katonák Irakba küldését az Iszlám Állam elleni harcra hivatkozva. A javaslatot három független képviselő, köztük Fodor Gábor és Szelényi Zsuzsanna is támogatta. Némi ferdítéssel, médiafelülettel, sulykolással könnyen le lehetne ezt fordítani úgy, hogy lám, összeállt a nosztalgiakoalíció, az eredeti, liberális, Soros György pénzelte, atlantista Fidesz, hogy lihegve kiszolgálja az amerikai érdekeket.
