Miben jó ez az érdekelteknek? Kijevnek abban, hogy ő valójában nem akar semmit, csak a jelenlegi status quo fenntartását. Neki nincs szüksége a Donbaszra, de valahogy el kellene ezt magyarázni a közvéleménynek. A háborús hangnem fenntartásával sikerülhet, amit most konstruktív palástban ki lehet terjeszteni. Erről szól a törvénytervezet a hadiállapot bevezetésének lehetőségéről. A hadiállapot Ukrajna területén bárhol bevezethető lenne – persze kifejezetten a demokrácia nevében.
Gondoljunk bele ennek a törvénynek a lényegébe. A hadiállapot az orosz fenyegetettség fényében egyfajta reakció lenne a hibrid hadviselésre. Csakhogy behúzza Ukrajnát az orosz csapdába, amely arról szól, hogy a nacionalista retorikával járassa le Kijevet. Ehhez, hadd jegyezzük meg, nem kell különleges erőfeszítés. Az ukrán vezetés önként és dalolva megy a jégre, miközben azt hiszi, hogy Washingtonban ezt értékelik.
Pedig nem. A Fehér Háznak ugyanis teher Ukrajna, és miközben az adminisztráció egyik fele nyomást gyakorolna rajta keresztül is Trumpra, a másik megbékélne Moszkvával. Ez közvetlen csapdahelyzet ma Ukrajna számára, ami Trumpnak ugyan nem prioritás, de a rá nyomást gyakorolni akaróknak az. Ukrajna tehát megint eszköz. Játék a nagyok játszmájában.
Innen nézve érdemes azzal is foglalkozni, hogy mire készül a kijevi hatalom. Nyilvánvaló, hogy a kormányzás bebetonozására. A hadiállapot bevezetése nem tenné lehetővé a választásokat ott, ahol az kényelmetlen a hatalomnak. Első körben a Donbasz környékén, ahol az ellenzék népszerű, a hatalom gyűlöletes. Ott tartunk tehát, ahol eddig voltunk. Beszélnek horvát szcenárióról, az oroszok jogi érintettségéről, valójában azonban nagy, de átlátszó játék zajlik, melynek lényege a helyzet fenntartása.
