Végül egy háza kerítésénél ácsorgó nénihez fordultunk. Kedvesen mesélt a faluról, ami lassan, de biztosan elnéptelenedik. Már mise is csak havonta egyszer van. A gyerekek, az unokák elköltöznek. Kocsma nincs, az egyetlen kisbolt délben bezár. Helyben az egyetlen lehetőség a közmunka. – Maguk Budapestről jöttek, ugye? Akkor ezért érdekes maguknak ez a víznyelő – mondta, és olyan természetesen-bájosan nevetett ki bennünket, hogy szégyenkezve indultunk haza.
Üres kézzel nem mehettünk, az vetődött fel még, hogy az utolsó utáni reményt a polgármester jelenti, hátha mond valami fontosat. Ám hamar világossá tette ő is, hogy nem érdekli a gödörtéma. Igaza van.
A fél nap alatt, amit ott töltöttünk, a valóságot mélyen érintő és meghatározó témák sora került elénk Magyarország e parányi falvában, miközben a gödör jelentéktelenné törpült mellettük. Olyan témák, amelyeket a néni is érdekesnek nevezhetne.
A közösségi média megjelenése elhozta a hírek gyártásának-terjedésének új világát. Nem követelmény a tényszerűség, nem kell hogy sokakat érintsen. Csak a bármi áron begyűjtött elismerés lényeges. De közeleg az idő, amikor a definíció szerinti követelményeknek is megfelelő híreket publikáló sajtó ismét fel fog értékelődni. Mindezt egy kedves pamuki kiránduláson állt módunkban átgondolni. És milyen jó, hogy túléltük, és még csak meg sem haltunk!
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!