Meglepett kissé, hogy az Orbán-kormány pont július elejére, vagyis a nyári szabadságra időzítette a Soros Györgyöt támadó plakátkampányát. Az időzítés nem tűnt szerencsésnek, hiszen a választópolgárok ilyenkor még kevésbé foglalkoznak a politikával, sőt a lakosság egy része – még ha kisebbik része is – elmegy külföldre nyaralni, tehát őket eleve nem, vagy kevésbé érik el a plakátok.
Csakhogy a politikai szereplők tettek arról, hogy mégis nagy vihar keletkezzék a Soros-plakátokból. Ezt bizonyítja az is, hogy a kampány által keltett indulatok, érzelmek kitartottak a budapesti vizes vb elejéig. Ekkor azonban a kormány hivatalosan befejezettnek nyilvánította a kampányt, amelyet talán még évek múlva is emlegetni fogunk. Hatása akkora, hogy megköveteli a helyét a magyar kampánytörténelemben.
Orbán Viktor kormányfő szemmel láthatóan tudatosan provokálta balliberális ellenfeleit a Soros György elleni plakátokkal. Ők pedig lépre mentek, és szépen beültek az uszályába.
Nem véletlenül használtam a „tudatos provokálás” kifejezést. Az Európai Unió elleni kampány, „Brüsszel” ostorozása annyiban absztrakt volt, hogy a támadott alany nem igazán volt megfogható. A kormány által kijelölt újabb ellenségnek, Sorosnak viszont már van arca, élő személy, ráadásul milliárdos, ami eleve ellenérzéseket kelt a közvélemény egy részében. Nem őrült meg a Fidesz, amikor elindította újabb negatív kampányát, hanem nagyon is tudatosan, hideg fejjel cselekedett. Kutatások igazolják, hogy még a plakátozás előtt a kormányoldal sok embernek megtanította, kicsoda Soros, és ami legalább ennyire fontos, nem kevesen úgy is gondolkodnak róla, ahogy a Fidesz szeretné. Számos választópolgár már július elején az országra nézve veszélyes, kártékony személynek tartotta az üzletembert. A kormány kampánystratégái tehát jól tudták, hogy érdemes Soros György alakjára felfűzni egy újabb negatív kampányt, akár a nyár ellenére is.
Eközben a balliberális oldal – ez alatt nemcsak az átlagválasztó számára egyre nehezebben megszámolható baloldali-liberális kisebb és még kisebb pártokat értem, hanem a hozzájuk közel álló értelmiségieket, újságírókat is – még mindig nem volt képes megtanulni, hogy Orbán Viktor szereti szítani a konfliktusokat, hergelni az ellenfeleit, akik ugyanis így hátrányba kerülnek. Mert mi történik valójában? A baloldali-liberális politikai erők fennhangon elítélik a kormány felháborító lépéseit. A felháborodás zaja idővel elül. Majd a kormány újabb antidemokratikus tette, jogállamiságot sértő intézkedése újabb háborgást szül ellenzéki oldalon. Ez a verkli megy hét éve.
