A falvakból emberekkel teli teherautók indulnak, hogy a fiatal férfiak átszeljék a Szaharát, és az arab tavasz által káoszba döntött Líbia partvidékén a jótékony embercsempészek kezébe adják sorsukat. A faluban maradók – öregek és asszonyok – várják Gatesék csibéit, és abban bíznak, hogy fiuk eljut az ígéret földjére: Germániába. A segélyből talán már a jövő hónapban hazaküld valamennyit, mert a tévét lassan laposra kellene cserélni. Ha a gyerek berendezkedett Európában, mehet utána az asszony, aki most múlt 13 éves. Nem a Közel-Kelet gazdag államaiba, nem az álmok Amerikájába. Tacitus és Angela Merkel Germániáját fogja meghódítani! Finis Germania! (A Finis Germania egy Rolf Peter Sieferle nevű német történész könyve, amit a Spiegel nem ajánl, az Amazon nem árusít.)
Yuval Noah Harari nem kevesebbre vállalkozott, mint hogy két kötetben megírja az emberi faj jelenét és jövőjét. Az első kötet, a Sapiens a homo sapiens kialakulásától napjainkig történteket tekinti át. A második, a Homo Deus a homo sapiens fajának végét jósolja. Óvatosan fogadtam a kötet egyik felütő gondolatát. Eszerint hiba volt, hogy a náci Németország vereségével szemétdombra dobták a szociáldarwinizmus, az evolúciós humanizmus tudományát is. Mert igény ma is lenne rá. Először úgy gondoltam, a szerző ironizál vagy provokál. De nem. Neki az emberi faj ma is zajló differenciálódását igazoló teóriához kell a tudományos alap. Természetesen a nácik nélkül. A világ minden gondját megoldottuk. Nincs éhezés, nincs háború. Ha van – csak rendszerhiba. Elég volt a humanizmusból, amelynek utolsó fellángolásai – a szerző szerint – a kommunizmus és a nemzetiszocializmus voltak. Az ember szupremáciája, az emberi egyenlőség, az emberi élet szentsége – hülyeség.
Az emberiség legjobb része a végső célokon dolgozhat. Halhatatlanság, legyőzhetetlen erő, korlátlan boldogság. Mint a görög istenek. Erre van piaci igény. Eszközeink a gyógyszervegyészet, a génterápia, a nanotechnika és a számítástechnika. Az agy és a test átprogramozása. Kiborggá válni – vagy tudatos géppé. Nem kell félni. Úgy fog megtörténni velünk, hogy észre sem vesszük. Mosolyogva néznek majd vissza ránk a következő nemzedékek. Mint mi Lucyra, az australopithecusra vagy a névtelen homo erectusra. Ha jobban tetszik: a neandervölgyire. Aki kimarad – lemarad.
