A turista nem közellenség

A városba látogató tömegeket nem elzavarni kell, hanem kordában tartani.

A lakáshotelek esetében felvetődik a tulajdonosok felelőssége is, ha sorozatosan olyan csapatnak adják ki a lakásukat, amelynek tagjai nem tudnak viselkedni. Már csak azért is oda kellene figyelniük, mert általában nem abban a házban élnek, ahol a turistákat fogadják. Szép anyagi haszonra tesznek szert, miközben a vendégekkel járó gondokat – tisztelet a kivételnek – nagyrészt a szomszédok nyakába varrják. A lakógyűléseket pedig inkább kihagyják, hogy ne kelljen végighallgatniuk a szomszédok panaszáradatát. Ráadásul az Airbnb-n keresztül kiadott ingatlanok hiányoznak az albérletpiacról, így azok, akik hosszabb távra keresnek lakhatást, kiszorulnak a városokból. A magas budapesti albérletáraknak részben az a magyarázata, hogy ingatlanok ezrei váltak hozzáférhetetlenné a tartós lakásbérlők számára. Ez a körülmény egyébként nem csak a nyugati városok vezetésének szúrt szemet, hamarosan Magyarországon is szigorodni fognak a rövid távú lakáskiadás szabályai. A szakértők egy része úgy gondolja, hogy emiatt sokan visszatérnek majd a hagyományos lakáskiadáshoz. Ez azonban nem változtat azon, hogy a lakáshotelek szomszédságában élők továbbra sem sokat tehetnek a hajnalban dáridózó vendégek ellen.

Gyakran felvetődik a tömegturizmus elleni érvként a közbiztonság romlása is. Ez természetes, hiszen ahol sok ember, főleg ahol sok italozó fiatal gyűlik össze, ott az alvilágnak is lesz keresnivalója. Csakhogy a közállapotok romlásáért elsősorban nem a turistákat kellene hibáztatni, még akkor sem, ha közülük néhányan megszegik a törvényeket, hanem azokat, akik nem tudják betartatni a szabályokat. A városokba érkező külföldieken jól lehet keresni, de a pénzekből jutnia kellene a közbiztonság javítására is. Vannak olyan szórakozóhelyek, amelyek közösen fizetnek biztonsági embereket, hogy rendet tartsanak a környékükön. A prostitúció vagy a drogkereskedelem ellen azonban ők nem léphetnek fel. Az efféle bűncselekményeket a rendőrségnek kellene megakadályoznia. Hogy milyen sikerrel teszik ezt, arról mindenki meggyőződhet, aki végigsétál a bulinegyeden. Amit ott nem lehet kapni, az nincs is.

A turisták nagyon sok pénzt hagynak nálunk. 2016-ban a VII. kerületnek 6,6 milliárd forint adóbevétele származott a bulinegyedből. Hogy ez az összeg a valódi profithoz képest sok vagy kevés, azt nehéz megítélni. De ezekről a bevételekről kár lenne lemondani azért, mert nem tudjuk észszerű törvénykezéssel és a szabályok betartatásával megfelelő mederben tartani a szórakozni vágyó embertömegeket. Másrészt nincs az a pénz, amennyiért megéri élhetetlenné tenni Budapest tüneményes belvárosát.