Ahol a villanyautó terem

Miért ne lehetnének jelen a magyar tudósok az atomkor utáni új korszak születésénél is?

A nagy autógyártók egyébként csak kapkodják a fejüket a politikusok fogadkozásait hallva. Karlheinz Blessing, a Volkswagen AG személyzeti igazgatója egy interjújában megpróbált úgy tenni, mintha az évtizedekig húzódó átállásra nem is a gyártóknak lenne szükségük, hanem a társadalmaknak. Azzal érvelt, hogy a villanymotor a belső égésű motornál lényegesen egyszerűbb szerkezet, így szakértői becslések szerint egy elektromos autót akár 40-50 százalékkal rövidebb idő alatt is le lehet gyártani. Ez pedig elkerülhetetlenül azzal jár, hogy kevesebb munkáskézre lesz szükség. Az állások megszűnése miatt persze elsősorban nem a német munkavállalók feje fog fájni, hanem a magyaroké, és a hozzánk hasonló, elsősorban összeszereléssel, és csak kismértékben fejlesztéssel foglalkozó országok lakóié. A járműgyártás a magyar GDP egyik legfontosabb összetevője. Jelenleg több mint 154 ezer ember dolgozik ezen a területen. Nem kétséges, hogy a magyar gazdaság hatalmasat bukhat, ha lemarad a trendektől.

A veszélyekkel a kormány is tisztában van, ezért igyekeznek minél több olyan céget az országba vonzani, amelyek lehetőséget adnak a legmodernebb technológiák fejlesztésére és gyártására. A legnagyobb dobás az lenne, ha sikerülne hazánkba csábítani a Teslát. Az amerikai gyártó épp most keres helyet az európai gyárának. A magyar kormány valószínűleg mindent megtesz azért, hogy az ország vonzó színben tűnjön fel Elon Musk cége előtt. Nemrég például 15 milliárdos tőkeemelést hajtottak végre abban a zalaegerszegi vállalatban, amely egy önvezető autók tesztelésére is alkalmas pályát fejleszt. A mezőny nagyon erős, olyan országok szálltak versenybe a Gigafactory Europe névre hallgató gyárért, mint Spanyolország, Svédország, Németország, Franciaország, Hollandia, Észtország vagy Csehország. Ennek ellenére sokan gondolják úgy, hogy hazánk nem esélytelen.

A kormány tehát igyekszik kivenni a részét a jövő technológiáinak fejlesztéséből, a kérdés csak az, hogy meddig hajlandó elmenni ezen az úton. Mert az csak fél siker, hogy adókedvezményekkel és alacsony bérekkel idecsalogatjuk a cégeket. Innovatív társadalmat nehéz elképzelni nemzetközi élvonalba tartozó egyetemek és elfogadható alapfokú oktatás nélkül. Mint ahogy agilis, szakmailag felkészült középvállalkozások és tisztességes piaci verseny nélkül úgyszintén. Csakhogy úgy tűnik, a Nemzeti együttműködés rendszerében épp ezekre az összetevőkre nincs szükség.