Azok a bűzös 90-es évek

Az egyre jobb város Budapest aluljárói valahogy elfelejtettek átlépni a XXI. századba.

A 2010-es évek elején az új városvezetés, Tarlós István főpolgármesterrel megpróbálkozott az aluljárók kiürítésével – részben talán a fentiekben részletezettek miatt is –, azzal a felkiáltással, hogy életvitelszerűen senki ne tartózkodhasson lent. A kezdeményezés azonban teljesen elhalt, helyette semmilyen kompromisszumot nem sikerült kialakítani. Vagyis maradtak a harmadik világbeli állapotok.

Sajnos azt sem mondhatjuk, hogy általános posztszocialista jelenségről lenne szó. Aki járt valaha a varsói belváros metróállomásain, megerősítheti ezt. Az egyébként szintén megérne egy misét, hogy a lengyel főváros útjai a budapestiekkel szemben miért tükörsimák, és miért nem ütközik az ember mindenütt kutyagumiba vagy részegen hányó brit legénybúcsúsokba – igaz, utóbbit betudhatjuk annak, hogy Budapestre a hibái ellenére most éppen többen jönnek a turisták. Hozzánk idén nyáron talán a korábbiaknál is több külföldi vendég érkezett. Épp ez volt az egyik célja a sokmilliárdos beruházások árán megrendezett vizes világbajnokságnak – és akkor még nem beszéltünk a Formula–1-es nagydíj, valamint a Sziget Fesztivál vonzerejéről. De pontosan ezért ez az időszak is kiváló alkalom lett volna a borzalmas aluljárós állapotok felszámolására. Arra, hogy legalább a belváros környékén eltüntessék a bágyadt és sikertelen kilencvenes évek utolsó hagyatékát.

A fejlődéssel kapcsolatos pozitív példákért el sem kell hagynunk Budapest föld alatti világát. Sokan emlékezhetnek rá, hogy a kilencvenes években milyen volt a metróhálózat egésze. A felújítások előtt az egyébként műszakilag is ramaty állapotban lévő kisföldalatti állomásai összefirkálva, a kettes és a hármas vonal szerelvényei gyakran szanaszét festékezve díszelegtek. Mára a kisföldalatti méltóvá vált történelmi szerepére, az állomásokat helyreállították, és míg a turisták érdeklődve készítik a felvételeket, a helyiek is jobb érzéssel szállhatnak fel reggelente a kocsikra. A külső kapukat éjszakára bezárják, napközben peronőr ügyel a rendre. Bár a gyakran elfüstölő hármas metró problémáit jól ismerjük – és látjuk, hogy egy szocialista skanzenre hasonlít –, összefestékezve már nincs, a kettest pedig mindenestül rendbe tették.

Vannak szerencsére egyéb pozitív hírek is: Budapest az Economist Intelligence Unit listáján, mely a világ fő- és jelentősebb városait tartalmazza, a 36. legélhetőbbnek bizonyult. Ez előrelépés az egy évvel ezelőtti 42. helyhez képest. A magyar főváros olyan helyeket előz meg, mint Prága, Pozsony, az aluljárók szempontjából pozitív példaként emlegetett Varsó vagy délről és nyugatról Milánó, Róma, London, keletről Moszkva.