A nyári melegben a folyadékpótlás feladatán túl a vízbe jutás lehetősége tematizálja a közbeszédet lakosság körében, tegyük hozzá, teljes joggal. Hűteni kell, nincs mese. Belehalni viszont kár. Ezzel kapcsolatban villámcsapásként érkezett a minap a rekkenő hőségbe Bagyó Sándornak, a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatának elnökének bejegyzése a népszerű közösségin. Magam gyerekkorom óta ájult tisztelettel tekintek a vízimentőkre és a tűzoltókra, de mindezt félretéve is úgy vélem, Bagyó Sándor jó fej. Amit mond, az meg egyszerűen sokkoló. A mellékelt ábra a Balaton mélyén fekvő élettelen testről dettó – ahogy a szívószálas teknős is a Greenfón.
Itt jegyzem meg, hogy idén már tucatnyian fulladtak a tóba, ami nonszensz. Az elnök úr nem is tököl, az egyén felelősségét boncolgatja, de a közönyt, valamint a vízimentők nem eléggé agresszív kommunikációját is kárhoztatja. Döbbenetes: a zömükben felnőtt áldozatok jelentős része nem tudott úszni, és egyik eset sem kijelölt fürdőhelyen történt. Az én tudományom itt áll meg. Mint amikor szlalomozva rohanó potenciális tömeggyilkost látok az autópályán.
