A véres eset egyébként megnyugtatóan hamar megoldódott. A rendőrség közleménye szerint miután beazonosították az említett repülőjáratot és adatgyűjtést végeztek, kiderült, hogy a négy pakolómunkás közül az egyik keze sérült volt a kérdéses napon, és vérzett is. Így bukott le a 46 éves Sz. János, akit immár gyanúsítottként, lopási kísérlet megalapozott gyanújával hallgattak ki a Repülőtéri Rendőr-igazgatóság munkatársai. A férfi az eljárás alatt szabadlábon védekezhet.
Sajnos sejtem, mi lesz az eljárás vége: felmentik. Mivel nem talált komoly értéket a bőröndben, nem lopott semmit, az okozott kár pedig (a ruhák összevérezése) nem nagy összeg, így csak szabálysértést követett el.
A reptéri szarkák lebuktatását egyébként a magyar jogszabály is megnehezíti. Pár éve az egyik nagy légitársaság – tapasztalva a budapesti lopások gyakoriságát – preparált bőröndöt adott fel, felnyitáskor aktiválódó rejtett kamerát építve a keretbe. Rendben el is készült a csomagot jogtalanul felnyitó munkás fotója. A túlságosan is kíváncsi alkalmazott ellen nem indulhatott eljárás, mert állítólag a magyar Btk. nem teszi lehetővé a csapdaállítást, így ráadásul ki sem rúghatták a munkást – közös megegyezéssel távozott. És nem kizárt, hogy ma is ugyanott dolgozik, csak egy másik földi kiszolgálást végző cégnél – a reptéren ugyanis három vállalat osztozik az egyre zsírosabb falaton. A Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér forgalma ugyanis negyven hónapja folyamatosan emelkedik. Júliusban volt olyan nap, amikor ötvenezer ember fordult meg a két terminálban, így a múlt hónap lett minden idők legforgalmasabb harmincegy napja 1,3 millió utassal. A több utas pedig több bőröndöt, nagyobb prédát is jelent.
