Sir Robin és a pécsi hiány históriája

Páva Zsoltnak ki kell állnia az emberek elé, és el kell mondania, mi zajlik a városban.

Az új ciklus első két évének költségvetése rendben volt. Csakhogy a Pávát jelöltté erőltető SZDSZ 1996 tavaszán a pécsi puccs néven elhíresült akció keretében kivált négypárti koalíciónkból, és képviselőik új többséget hoztak létre az addig ellenzéki szocialistákkal. Páva a Fidesz országos elnökségének véleményét is figyelmen kívül hagyva megadta magát, és egy hónapon belül szocialista alpolgármestert jelölt. A puccs után a szocialisták által összeeszkábált, a várost az eladósodás lejtőjére engedő költségvetést Páva is megszavazta, a nevére vette, holott elfogadásához számszerűen nem volt rá szükség. Ez az az ősbűn, melynek árnyéka egészen a máig nyúlik.

A Hoppál vezetésével most felálló tényfeltáró bizottság egyik tagja az a Soó László, aki az 1996-os puccs során az MSZP meghatározó önkormányzati képviselője volt. Pimaszabb lépést elképzelni sem lehet.

Páva Zsolt gyengesége ellenére 1998-ban ismét vele láttuk megnyerhetőnek a polgármesteri tisztséget. Az MSZP az országgyűlési képviselő Toller Lászlót jelölte. Pávát egy emberi beszélgetés során kértük föl az indulásra, de visszautasította. Indoklása az volt, hogy pénzt akar keresni. Ezért inkább a Délhús Rt. ajánlatát fogadta el, majd a Miniszterelnöki Hivatal kinevezettjeként kistérségi menedzser lett, később a Gazdasági Minisztérium a Mecseki Bányavagyon-hasznosító Rt. vezérigazgatójának nevezte ki.

Mindezek ismeretében érthetetlen volt, hogy már 2001 elején feszegette visszatérésének lehetőségét, majd júniusban – a vele szemben egyre bizalmatlanabb pécsi szervezet feje fölött – Bánki Erik, a Fidesz megyei elnöke úgy tette megkerülhetetlenné jelölését a 2002-es választásra, hogy indításáról tényként nyilatkozott a pécsi rádióban. Páva Zsolt 2002 júniusában volt alpolgármestertársának bejelentette, hogy mégsem indul. Árulás. Az okokról csak találgatni lehet.

Páva tehát 1998-ban, az első Fidesz-kormány alatt nem vállalta az indulást, 2002-ben pedig a kampány kezdete előtt megfutamodott. A pécsi szervezet rögtönözve kereste a jelöltet, aki elviszi a balhét, de Bánki nem volt ott, amikor égett az általa is felgyújtott ház. Páva és Bánki tálcán nyújtották át a győzelmet Tollernek. A szememben Páva ekkor veszítette el maradék hitelét – hiszen számomra az 1998 és 2002 közötti négy év a Tollerrel folytatott áldatlan küzdelemről szólt.

Toller László 2006. júniusi tragikus balesetével a pécsi szocialisták megroppantak. Páva újra kedvet kapott, és indult a polgármesterségért, de az MSZP-s Tasnádi Péter nyerte a választást. Hamar szembesült azzal, hogy az 1996 óta egyre terebélyesedő helyi MSZP–Fidesz-mutyivilág táncrendjében csak gúzsba kötve tipeghet. A Tasnádi Péter halála miatt kiírt pécsi időközi polgármester-választást 2009 májusában a Fidesz már simán hozta Pávának. Ez volt a 2010-es országgyűlési választások főpróbája. Két jelölt volt. Jobb, hogy Páva Zsolt nyert. Leolvadt a máz, látható lett az ember, és egy másik mítoszról is lehullott a lepel.

Az önkormányzat és a pécsi erőmű 2000 februárjában – Toller László első polgármestersége alatt – tizenöt évre szóló szerződést kötött a Pécsi Távfűtő Kft. privatizálására és az erőmű által előállított hőenergia átvételére. Ez az erőmű érdekét szolgálta. A felek a szerződést 2008. november 24-én jelentős változtatásokkal hosszabbították meg 2030-ig. Ekkor már Tasnádi Péter vezette a várost. A módosítást a többségben lévő szocialisták terjesztették elő, de vezérszónokként Páva Zsolt jelentette be, és a Fidesz-frakció is támogatta. Tasnádi azonban saját szocialista frakciójával és a Fidesz képviselőcsoportjával szemben nem szavazta meg a város érdekeit az eredeti szerződésnél is jobban sértő előterjesztést.

Később az MDF képviselője a 2008. november 24-i döntés felülvizsgálatát indítványozta, amelyről a közgyűlés 2009. június 18-án folytatta le a vitát. Ekkor már Páva a polgármester, aki a Fidesz- és a szocialista frakcióval közösen leszavazta, hogy újratárgyalják a szerződés városérdeket sértő pontjait. Az ügy később a Baranya Megyei Főügyészséget és a Gazdasági Versenyhivatalt is megjárta. Úgy tűnt, lesz eredmény, hiszen az ügyészség kimondta, hogy a módosítás törvénysértő, de nem történt semmi.

Az Európa kulturális fővárosa év részeként Pécs főterét felújították. A vállalkozói szerződés a város és a Bayer Center–Reneszánsz Konzorcium között köttetett 2009. június 22-én. Páva Zsolt polgármester, Bayer József, a Bayer Center ügyvezetője és a Reneszánsz Zrt. egyik igazgatósági tagja írta alá. Az újrakövezésre kiírt közbeszerzési felhívásban az ellenértékként föltüntetett összeget kevesellte a Bayer–Reneszánsz-páros, és 300 millió forinttal magasabb vállalási díjra nyújtott be pályázatot. A jelentős többletet a polgármester előterjesztésére június elején közfelkiáltással fogadta el a pécsi közgyűlés Fidesz–MSZP-mutyikoalíciója. Toller második polgármestersége alatt a Bayer József által vezetett cég a pécsi Expo Center elhíresült megépítésének egyik főszereplője volt. Része volt annak a körnek, amelynek tagjai a botrányos kivitelezés miatt a városnak közvetett módon több száz millió forintos kárt okoztak. A Bayer Center egyetlen téglát nem tehetett volna arrébb 2009-ben, csakhogy a Fidesz–MSZP-háttéralkuk erősebbnek bizonyultak.

A 2009. szeptember 5-re virradó éjjelen a pécsi vízmű telephelyét egy őrző-védő cég elfoglalta. Ebben a tőrőlmetszett erőszakban fogant meg a Tettye Forrásház Zrt. Májusban volt az időközi választás. A Fidesz Pávát jelölte polgármesternek, hogy a kampányban tesztelhesse, hogyan működik a választók listázása. Páva nyert, de rögtön megkapta az első számlát: arcával kellett vállalnia az erőszakot. Mibe került ez az adófizetőknek? Hárommilliárd forintba. Ennyit kellett fizetni a vízmű törvénysértő módon kiebrudalt tulajdonosának.

A 2004. december 5-i népszavazási kampányban – amely a kórház-privatizációról is szólt – Siklós környéki fideszesek is benne voltak. Megtudták, hogy a kampány finisében Páva ügyvédként vett részt a siklósi kórház magánosításában. 2006 januárjában a Fidesz elnöke pécsi kampányrendezvényén ismét világossá tette: el a privatizációs kezekkel a kórházaktól! Páva a Fidesz egyik országgyűlési képviselőjelöltjeként ott ült az első sorban, és tapsolt. Ekkor tettem szóvá részvételét a siklósi ügyletben: vizet prédikál, pezsgőt iszik. Számomra nem volt meglepő, hogy tagad. A megyei napilap pedig tüntetőleg távol maradt attól a sajtótájékoztatótól, amelyen bemutattam Páva tetten érését. A felvétel megtekintése után adódik a kérdés: lehet-e hinni Pávának?

Olyan súlyos morális válságba, amilyenbe Pécs került, olyan városok jutnak, ahol nincs kontroll. A pécsi paktum 1996 júniusa óta működik. Nem a város javára köttetett kompromisszumokról van szó, hanem a lebukás veszélye nélküli kéz kezet mos gyakorlat működtetéséről a költségvetés kárára. De most bezárult a kör. Pávának ki kell állnia a nyilvánosság elé, és el kell mondania, mi zajlik Pécsett 2009 óta. Beszélnie kell, nem hallgathat.

A szerző volt országgyűlési képviselő, pécsi polgár