Ördögűzés, rózsafüzér, hét és fél milliárd rokon – csak néhány kifejezés, amely hétfőn elhangzott az Országgyűlésben. A napirend előtti ellenzéki kérdések egyikére sem érkezett érdemi válasz, a kormánypárti politikusok szavait mellébeszélések, vagdalkozások és személyeskedés jellemezte, a reagálások hangneme pökhendi, lenéző vagy kioktató volt. Sokan vélik úgy, hogy ami történt, az kétségbeejtő és méltatlan az állítólag bennünket is képviselő politikusoktól.
A hétfői eseményekből most két szót emelnék ki: sátán és rokon. A sátán kifejezés Aradszki András képviselő felszólalásában hangzott el, Soros Györgyre utalva. Aradszki jogász, és nem természettudományos végzettségű kereszténydemokrata politikus. Az energiaügyekért felelős államtitkári pozíciót is betölti, és a paksi atomerőmű-bővítés feltétlen híve, emellett annak a választókörzetnek az egyéni képviselője, ahol én is élek. A sátán elleni küzdelem keresztény kötelességünk – hangoztatta a politikus az Országgyűlésben, és a gonosz elleni legerősebb fegyvert, a rózsafüzért is megnevezte, amelynek erejét Soros György is meg fogja tapasztalni. Mi volt ez, ha nem ördögűzés rózsafüzérrel? A kérdés az, hogy vajon büszkének kell-e lennem, vagy pontosan az ellenkezőjét kellene éreznem azért, hogy a képviselőm a XXI. századból az ördögűzéssel egyenesen a középkorba visz vissza. Sokakkal együtt úgy érzem, hogy az én katolikus hitemet is megcsúfolta Aradszki András ezzel a felszólalással.
Folytassuk a rokonsággal. Bárándy Gergely a jegybankelnök rokonainak juttatott pénzeket és egyéb kedvezményeket firtatta, hogy miért a fiának, a sógorának, a feleségének és egyéb rokonainak volt lehetősége sörgyárat, internetes portált venni, kedvezményes hitelt vagy uniós támogatást kapni. A szocialista politikus meglepő választ kapott, Matolcsy György kioktatta Bárándyt, hogy elég szűkösen sorjázta a kis listáját, majd közölte: ő hívő ember, hét és fél milliárd rokona van, így nem lehet azzal vádolni, hogy a közeli rokonainak menne az állami pénz. Matolcsy Györgynek tehát az emberiség nagy családjának minden tagja a rokona, és neki sikerült az, ami Marxnak és Engelsnek sem, egyesítette a világ proletárjait, meg elsősorban a nem proletárokat.
Nézzük tehát a jegybankelnök rokonságát, gyermekeit, volt és jelenlegi feleségét, sógorait, nagynénjeit, nagybátyjait, másod-, harmad- és negyed-unokatestvéreit és számtalan keresztgyermekét! Ha Matolcsy igazat mondott, akkor rokona a bangladesi utcagyerek, a svéd bútortervező, a nógrádi málnatermesztő, a mongol pásztor, a német autógyáros, a tatabányai autószerelő, a kurd hazafi, az Amerikában dolgozó indiai informatikus, a székely gazdálkodó és az észak-koreai, atomháborúval fenyegető diktátor. De rokon a francia csapatban játszó szenegáli focista, a dél-amerikai kokaintermesztő, az őslakos indián, a török vendégmunkás, a szegedi egyetemi tanár, a kínai rizstermelő, a balmazújvárosi óvónő, a hazánkban dolgozó szudáni orvos, az Iszlám Állam összes katonája és minden hazai mélyszegénységben élő. Folytatva a sort, a jegybankelnök nagy családjába tartoznak a keresztényeken kívül a buddhisták, a zsidók, a bahái és a hindu vallás közösségének tagjai, a metodisták, az ősi, törzsi vallások hívei és a muszlimok is. Rokonai azok a menedékkérők is, akiket a szerb határon lévő határzónában várakoztatnak, rokonai az őcsényi rettegő lakosok, az őket gyűlölködésre biztató politikusok, az afgán család is, amelytől a falu lakói irigyeltek néhány nap pihenést, és azok a lélekvesztőn hajózó bevándorlók is, akik Európa felé tartanak, talán épp rokonlátogatásra.
Ebből az abszurd felsorolásból is látszik, hogy Matolcsy György hét és fél milliárd rokonának emlegetése csak egy szánalmas védekezés, a kérdezőt, illetve a magyar állam- és választópolgárokat lenéző válaszadás. Arra viszont nem válaszolt a Nemzeti Bank első embere, hogy miért a fia kapott a bútorgyárára uniós támogatást. Mi erre és számtalan más kérdésre várjuk az igazi választ.
A szerző környezetvédelmi újságíró