Oroszfüggés mindörökké

A paksi szerződésben lekötött hitel és a költségnövekedés további eladósodást jelent.

A kormány a közvélemény számára váratlanul 2014 elején jelentette be az orosz szerződés megkötését. A politikusok azt állították, az évszázad üzletét kötötték meg, és azt is, hogy az olcsó atomáram újabb rezsicsökkentésre adhat lehetőséget. Megszűnik az ország energiafüggősége, nem leszünk áramimportra szorulva. Azóta számos tanulmány bizonyította, hogy szó sincs olcsó áramról, az atomerőmű állami támogatásra szorul. Ennek ellenére az Európai Unió bizonyos feltételek mellett tudomásul vette a beruházást. Nem így Ausztria, amely pert indít az árampiaci torzulások miatt, tehát még egy jogvita van kilátásban. Egy friss tanulmány, a Lazard tanácsadó cég elemzése arra mutat rá: a szél- és a napenergia olcsóbbá válása miatt nemcsak a teljes életciklusra vetítve (tehát az építkezés és az elbontás költségeivel is számolva) gazdaságtalan az atomáram termelése, hanem akkor is, ha csak a működtetés „rezsijét” vesszük figyelembe.

Úgy tűnik, a magyar kormány teljes fűtőanyagciklust szeretne, hiszen ismét szóba került a pécsi uránbánya megnyitása, pontosabban a régi tárnák közelében új vágatok nyitása, jóformán a város alatt. Hozzám eljutott hírek alapján a környezeti hatástanulmány beadásánál tart az előkészítés. Ha így van, a kérdés az, hogy mit terveznek a kibányászott uránnal. Azt a paksi atomerőmű csak fűtőelemként tudná használni, de nálunk sem urándúsító, sem fűtőelemgyár nincs, nem is lehetne, tehát a hasznosításhoz el kellene szállítani az ércet. Mondjuk Oroszországba – a belháborús Ukrajnán keresztül. Ha figyelembe vesszük, hogy a régi, minden bizonnyal jobb minőségű ércet tartalmazó bánya is veszteséges volt, hogyan lehetne itt bármilyen haszonra számítani? A nálunk maradó környezetszennyezésről, a sugárzó anyagot tartalmazó meddőhányókról, a bányászok egészségi kockázatáról nem is beszélve?

A második Orbán-kormány bejelentett célkitűzése volt az államadósság csökkentése. Akárhogyan szépítik is a képet, a szerződésben lekötött orosz hitel és a várható költségnövekedés hazánk további eladósodását jelenti. Növekvő költségek, csúszó határidők, rögzített határidejű hiteltörlesztés – jó lenne, ha a kormány gazdasági szakértői is elkezdenének végre számolni. Nem véletlen, hogy az LMP hűtlen kezelést emleget.

Az orosz hitel, az orosz beruházó, az oroszoktól beszerzett fűtőelemek, a tervezett uránbánya, a további blokkok megszellőztetett ötlete mind egyirányú függőséget jelentenek. A szovjet csapatok ugyan kivonultak az országból régen, de úgy tűnik, az oroszok egyre több hadállást építenek ki az atomprogrammal. Ez a következő generációk számára súlyos anyagi terheket, környezeti kockázatot és függést jelent. Mindörökre.