A hallgatás beleegyezés, tartja a mondás – ezért Soros György sem halogathatta tovább, hogy tisztázza magát a nemzeti konzultáció kérdéseiben megfogalmazott, személyét érintő vádak alól. A nemzetközi és a hazai sajtónyilvánosság előtt pontról pontra cáfolta valamennyit, miközben meg sem próbálta titkolni, hogy a migránskérdésről a magyar emberek többségétől eltérően gondolkodik. Valószínűleg azzal sem áltatta magát, hogy megszólalásától megváltozhat e többség róla alkotott véleménye. Pedig változhatott. Minden bizonnyal sikerült még rontania is egy kicsit eddig sem túl pozitív megítélésén. Nem közvetlenül, mert az ő cáfolata – ha eljutott egyáltalán a Fidesz kormányzását biztosító mintegy kétmillió választóhoz – közel sem érinthette meg őket annyira, mint a cáfolat cáfolata. Ezzel a Fidesz soraiból korábban épp feltűnő korrektsége miatt kilógó Gulyás Gergely állt a nyilvánosság elé, a hat év alatti gyerekektől megszokott, „úgy kezdődött, hogy ő visszaütött” érveléssel. A jogász végzettségű Gulyás újdonsült frakcióvezetőként a konzultációt támadó vádaskodásként értékelte, hogy Soros a megtámadott jogával élve egyáltalán védekezni mert, és így „személyesen beszállt a magyar kormány elleni kampányba!”
Mielőtt az a vád érne, hogy a védelmembe kívánom venni Soros György többször módosított elképzeléseit a migránskérdés megoldásáról, bevallom: az Orbán-kormánynak a polgárokat akár kerítéssel is védelmező politikája közelebb áll hozzám. Ám „a cél szentesíti az eszközt” gyakorlattal – bármiről legyen is szó – képtelen vagyok azonosulni. Azt gondolom, ez a félrevezetésektől, hazugságoktól, karaktergyilkosságoktól sem visszariadó mentalitás előbb-utóbb a társadalom minden rétegét eléri, és akik képtelenek lesznek alkalmazkodni, feladni a becsületüket, azok kihalnak, mint a dinoszauruszok. Csak idő kérdése.
Politikusoktól, politológusoktól, újságíró-kollégáktól is egyre gyakrabban halljuk, hogy nincs mit tenni, a politikának ma az értelem helyett az érzelmekre kell hatnia. Az mondják, Orbán Viktornak az a zsenialitása, hogy az emberek félelmeire alapozott üzeneteivel szemben ellenfelei képtelenek hasonlóan ütős üzeneteket megfogalmazni. A politikai elemző Török Gábortól azt is tudjuk, hogy a legjobban kitalált üzenet is csak akkor hatásos, ha olyan történetet, mesét kerítenek köré, amivel a választópolgár azonosulni tud. Orbán Viktor meséje arról szól, hogy szabadságharcot folytatunk, hősiesen védekezünk az illegális bevándorlókkal, Brüsszellel és Soros Györggyel szemben. Arról azonban még nem hallottunk, nem olvashattunk, hogy ezzel a hatásos mesével szemben az ellenzéknek hol és merre kellene keresnie a sajátját.
