Nyilván túlzás lenne azt állítani, hogy semmi sem történt, de egyértelmű, hogy ez a fajta, komoly érdekütközésekkel is járó átalakítás végül mindenhol elmaradt. Talán ennél is nagyobb baj, amit helyette kaptunk. A kezdeti népnevelési szándékú kísérlet – vasárnapi boltzár – kudarca mellett és után a kormány a werberi–gyurcsányi kampánytechnikák felélesztésével, más célcsoportok ellen fordításával szisztematikus és brutális támadást indított a köznyugalom, a társadalmi béke ellen. A migráció létező, a balliberálisok által kezdetben egyszerűen letagadott-bagatellizált jelenségének felnagyításával, ellenségkép kreálásával, az érvelő politikai vita lehetőségének felszámolásával a Fidesz hiszterizálta a magyar közéletet.
Sajnálatos, hogy a magyar miniszterelnök felelős vezetőként nem tompítja, hanem gerjeszti a hisztériát. Erre utalnak az ellenzéknek egyre romló stílusban adott parlamenti válaszai, az őcsényi ügyben tett nyilatkozata vagy az, amikor nem volt szava fideszes képviselőtársa sorosozó disznóölésről szóló bejegyzésének elmarasztalására. A politika akaratával létrehozott, közpénzen eltartott média az eszközökben nem válogatva, a nyilvánvaló hazudozástól sem visszariadva olyan lejárató kampányt folytat a Fidesz vélt vagy valódi ellenfeleivel szemben, ami ellentétes a keresztény és polgári értékrenddel. A hatalom a tűzzel játszik, az indulatok elszabadulása, a fizikai erőszak mára valós fenyegetéssé vált. És ahogy a Gyurcsány-kormány számos politikusa és híve gúnyolta a 2006. őszi rendőrterror áldozatait, úgy most a közbeszéd lezüllesztésében élen járó fideszes megszólalók hágnak át újabb és újabb civilizációs normákat, azt üzenve: aki az útjukban áll, azzal szemben minden eszköz bevethető.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!