Akár örülni is lehetne a Jobbik kilátásba helyezett megbüntetésének. Aki vét a pártfinanszírozási szabályok ellen, az vessen magára, és fizessen. Németországban például a CDU-nak is kellett büntetést fizetnie a kampányfinanszírozási szabályok megszegése miatt 2010-ben, és nem keveset: 1,2 millió eurót. Hisztizni fölösleges, működik a magyar jogállam, mondhatnánk. A szabályok be nem tartása miatt von le több száz millió forintot az Állami Számvevőszék a Jobbiktól, ettől tisztábbá válik a magyar közélet. Ilyen egyszerű ez.
Vagy mégsem?
Súlyosan aggályos, hogy a büntetni készülő Állam Számvevőszéket az a Domokos László vezeti, aki hosszú éveken át nemcsak fideszes képviselő, de megyei közgyűlési elnök is volt. Lojalitása Orbán Viktor miniszterelnökhöz egyértelműnek mutatkozott. Nehéz elhessegetni a gyanút, hogy ne ez lett volna a döntő szempont kinevezésében a Fidesz hatalomra jutása után. Ennek ismeretében viszont nehéz elhinni azt is, hogy ebben a rendkívül kényes ügyben kizárólag szakmai alapú büntetés van készülőben.
Ha tényleg 660 millió forintot vonnak le a Jobbiktól, az meghaladja azt a 475 milliót, amelyet a párt költségvetési támogatásként saját beszámolója szerint tavaly kapott. Könnyű belátni: a Jobbikot rendkívül nehéz helyzetbe hozná a büntetés, nem véletlen, hogy az első sokk hatása alatt a párt frakcióvezetője azt is megkérdőjelezte, hogy egyáltalán tudnak-e indulni a 2018-as választáson. Ne feledjük azt sem, hogy nemrég meghosszabbították a Jobbik gazdálkodása kapcsán elrendelt ügyészségi nyomozást. Arról az ügyészségről van szó, amelynek élén szintén egy volt fideszes politikus – egykori képviselőjelölt –, Polt Péter áll. Mindemellett a megyei kormányhivatalok alkalmazottainak hónapokkal ezelőtt feladatul adták a Jobbik plakátjainak megfigyelését, vélhetően a párt elleni fellépés, vizsgálódás előkészítése gyanánt. Tudni kell, hogy ezen kormányhivatalok élén megint csak volt fideszes politikusok állnak nem egy esetben. Ráadásul a Fidesz működése – akár a párt alapszabályát, akár a politikai realitást tekintve – erősen centralizált, a pártelnök-miniszterelnöknek való engedelmesség alapvető elvárás. Formailag az ÁSZ nem kormányzati szerv, tehát független, ám a majdani büntetéssel a Fidesz-kormány ellenfelére készül lesújtani.
A helyzetet rontja az a jogi megoldás, hogy a pártokról szóló törvény nem adja meg a pénzbüntetéssel sújtott pártnak az ÁSZ határozata elleni bírósági jogorvoslat lehetőségét, így annak halasztó hatálya nincs. Bár a bírósághoz fordulás vagy az alkotmányjogi panasz levezethető az alaptörvényből, de ha ezek az eljárások kedvezően zárulnának is a Jobbik számára, addigra vélhetőleg túl leszünk a választásokon. A büntetést pedig késedelem esetén adók módjára is be lehet hajtani korábban.
Az Orbán-kormány láthatóan nem hisz az államhatalom pártpolitikai semlegességében, ehelyett a hatalmi szerveket közvetlen vagy közvetett módon használja az ellenzék leginkább támogatott pártja, a Jobbik ellen. A büntetés túlmutat önmagán. Ha a Jobbikot sikerül kiütni a versenyből, akkor egyszerűen nem beszélhetünk sem szabad, sem demokratikus választásról. De ha a pártnak közösségi gyűjtés nyomán sikerül is annyi pénzt szereznie, hogy elinduljon, akkor is kemény figyelmeztetést kaptak azok, akiknek fontos a szabad és tisztességes választás.
A Fidesz nem szégyelli, hanem használja az államhatalmat, akár ellenzéki pártokkal szemben is. Nem kétséges, hogy kinél van az erőfölény. Az állam közhatalmi-hatósági jogköre lévén szankciókat is kiszabhat magánszemélyekre és szervezetekre, engedélyeket adhat vagy utasíthat el. A mindenkori ellenzéki pártoknak – helyesen – nincsenek ilyen eszközeik, a közhatalom monopóliumát meg kell hagyni az államnak. Ezért fontos, hogy a hatósági-közhatalmi eszközökkel rendelkező szervek ne éljenek vissza a hatalmukkal. Annak érdekében is, hogy tisztességes politikai versenyben dőljön el a kormányzás kérdése a szokásos választási megméretésekkor. Ellenkező esetben az államhatalom az eszközeit az ellenzéki pártok helyzetének megnehezítésére, megfélemlítésére használhatja. A mostani üzenet brutális és világos: ma még csak a Jobbik, holnap vagy holnapután más is megtapasztalhatja az állam erőfölényét, ha – úgymond túlzottan – szembemegy a Fidesz-hatalommal.
