Németh Szilárdnak van egy kiváló tulajdonsága. Persze biztosan van több is – lehet, hogy a barátai hosszasan tudnák sorolni ezeket –, de egyet tisztán és világosan látnak az őt személyesen nem ismerők is. Mármint nyilvános szerepléseiből, amelyekből, nem mellesleg, mindannyiunk nagy örömére bőven kijut. Ez a kiváló tulajdonság, adottság – vagy erény? – nem más, mint hogy mindig képes érzelmeket kiváltani. Ha valamilyen témában megszólal, nem kell amiatt aggódni, hogy unalmas lesz, hogy beérnénk vele afféle háttérzajként, vacsorafőzés közben. Borítékolhatóan lesz olyan mondata – sokszor több is –, amire felkapjuk a fejünket. Odafigyelünk. Érzelmek a reakcióink: düh, felháborodottság, „kinyílik a bicska a zsebemben” állapot.
Mindenki unja a szürke, makrogazdasági mutatókról, operatív pályázatokról, fejlesztési és innovációs alapokról értekező politikusokat. Németh Szilárd nem ilyen. Receptje pofonegyszerű, nem kell hozzá túlságosan mélyen elmerülni a politikai filozófia bugyraiban. Elég egyetlen – kétségkívül nem mindig könnyű – módszerhez ragaszkodni: a tényeket mint afféle zavaró jelenségeket tökéletesen figyelmen kívül kell hagyni. Kész is.
Nézzük, hogyan működik a módszer némethszilárdosan. Van a parlamentnek egy fontos testülete, a nemzetbiztonsági bizottság, melynek elsőrendű feladata a kontroll az emberek biztonságát felügyelő állami szervek, így a titkosszolgálatok felett. Németh Szilárd ennek a bizottságnak az alelnöke. Fontos, hogy itt csak azok lehetnek tagok, legyen szó ellenzéki vagy kormánypárti képviselőkről, akiket az Alkotmányvédelmi Hivatal alaposan átvilágított. Mégiscsak a titkosszolgálatok adnak rendszeresen beszámolót a testület előtt, kényes információk, államtitkok hangzanak el, nem lehet ezeket bárkire rábízni. És itt jön Németh Szilárd, aki azt képes mondani, hogy az egyik tag, Szél Bernadett nemzetbiztonsági kockázat. A titkosszolgálatok szerint nem az, de Németh Szilárd jobban tudja. Elkapja a gépszíj, hamarosan azzal folytatja, hogy Molnár Zsolt, a testület MSZP-s elnöke is nemzetbiztonsági kockázat. Az illetékes hivatal szerint ő sem az, de Németh Szilárd ezt is jobban tudja. Normális esetben vérlázító lenne Németh kényszeres magyarázkodása, hogy megindokolja minden alapot nélkülöző kijelentéseit. De azt hiszem, a cinizmust csúcsra járató kormánypárti kommunikációban legfeljebb átlagosnak tekinthető az aduász: Soros György. Szél Bernadett olyan szervezetnél dolgozott tizenöt évvel ezelőtt néhány hónapig, amit Soros György is támogatott. Molnár Zsolt levelet ír Soros Györgynek, hogy tisztázza „nagyon veszélyes” tervét.
Németh Szilárdnak nem fontos a következő néhány mondatot elolvasnia. Adatok következnek, amelyek őt csak összezavarnák. Tények. Szél Bernadett 2014-től a bizottság teljes jogú tagja, átesett a nemzetbiztonsági átvilágításon, nem találtak nála semmiféle kockázatot. Molnár Zsolt 2006 óta a bizottság tagja, 2011-től elnöke is, átesett a nemzetbiztonsági átvilágításon, nem találtak nála semmiféle kockázatot. Egyetlen ellenzéki politikus van még a bizottságban – Németh Szilárd kedvéért szögezzük le, hogy szintén átvilágítva –, a jobbikos Mirkóczki Ádám. Őt kicsit akár bánthatja is, hogy eddig kimaradt a sorból, valamit rosszul csinálhat, ha még nem érte az a megtiszteltetés, hogy róla is elmondják: veszélyes a társadalomra.
Nem tudom, mennyien vannak, akik annyira belefásultak a kormányzati propagandával és akár ellenzéki demagógiával is masszívan átitatott politikai közbeszédbe, hogy egy ilyenre csak legyintenek. Őszintén bízom benne: nem tévedtem, amikor azt mondtam, hogy Németh Szilárd még mindig bír azzal a kiváló tulajdonsággal, hogy érzelmeket vált ki. Felháborodást, szégyenkezést. Tán még azt a mosolyt is előcsalogatja, amit valahogy úgy tudnánk a szavak szintjén is meghatározni, hogy: „Te jó ég, ez már tényleg komédia!” Németh Szilárd munkásságát ismerve feltételezem, hogy a többségből a fejcsóválás mellett inkább utóbbit váltja ki. Már-már azt is lehetne mondani, hogy ez szórakoztató.
De! Ahogy lenni szokott, jön az a fontos „de”. Németh Szilárd a kormányzó párt alelnöke. Annak a pártnak a prominense, amely immár nyolcadik éve vezeti az országot, meghatározza az irányt, egyengeti mindennapjainkat, és ha a jelenlegi közvélemény-kutatásokra ránézünk, legalábbis nem kizárt, hogy további négy évig végezheti ezt a nemes feladatot. Továbbá Németh Szilárd a nemzetbiztonsági bizottság alelnöke. És abban az új korszakban, amikor Európában is látványosan felütötte a fejét a terror, nem lenne szabad ezzel bohóckodni. Ha már a fent említett pozíciókban van – ami ellen vajmi keveset tehetünk –, bátran követelhetjük: ne nézze hülyének az embereket. Több komolyság kellene.
