A különbségek gátolják a fejlődést

Ha egy szervünk megbetegszik és nem gyógyítjuk meg, az egész szervezet beteg lesz.

A bemutatott adatok egymással szoros összefüggésben vannak. Ahol hosszú ideje nincsenek beruházások, ott nincs fejlődés, nincs gazdasági dinamizmus. Ez pedig rontja a fejlődés hosszabb távú kilátásait országos szinten is. Ez olyan, mint az egészség: ha egy szervünk megbetegszik, és azt nem gyógyítjuk meg, akkor előbb-utóbb az egész szervezet beteg lesz.

A „gyógyító” beruházásokat természetesen a legszélesebb értelemben kell értenünk: szükség van infrastrukturális beruházásokra, hiszen utak, megbízható telefon- és internethálózat, víz- és elektromosáram-szolgáltatás nélkül nem települnek be vállalkozások. De szükség van általános korszerűsítésre, jó iskolákra, és egészségügyi szolgáltatásokra, karbantartott környezetre is, mert a gyenge humánszolgáltatások is visszafogják a beruházási kedvet, az embereket pedig távozásra ösztönözhetik. Végül a tudásba való beruházás szintje is rányomja a bélyegét egy megyére, településre. A szaktudás frissítésének hatékony módja a felnőttképzés. A KSH adatai szerint 2016-ban a 25–64 éves korcsoport 6,3 százaléka vett részt országos szinten valamilyen felnőttképzésben. Megyei adatok nincsenek, csak régiók szerintiek jelentek meg.

A legrosszabb arány, 4,2 százalék, a Nógrád megyét is magában foglaló Észak-Magyarország régióban található. A KSH Mikrocenzus 2016 című kiadványa, amely az iskolázottság szintjét mérte megyei bontásban pedig azt tartalmazza, hogy a legfeljebb alapfokú végzettségűek aránya a 15 éves és annál idősebb népességben Nógrádban és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legmagasabb, 35–36 százaléknyi, az érettségizettek aránya 29-31 százalék körül van, a felsőfokú végzettségűek aránya pedig csupán 12,3–14,9 százalékot tesz ki. Más megyékben viszont a felsőfokú végzettségűek aránya magasabb, az alacsonyabban képzetteké pedig alacsonyabb.

Az elmondottakat összefoglalva arra kell rámutatnunk, hogy beruházás nélkül nincs fejlődés, és így nincs esély a regionális különbségek kiegyenlítésére sem. Az pedig veszélyes társadalmi következményekkel jár, ha fejlesztések helyett az embereket elvándorlásra ösztönözzük. Már csak azért is, mert lehet, hogy ha már egyszer Győrig eljutottak, akkor nem állnak meg a határon. A beruházások között mindenhol, de a lemaradt területeken különösen nagy szükség lenne az infrastrukturális, technológiai és tudás beruházásokra. Ennek súlyát különösen akkor érezhetjük, ha a környezetünkben zajló gyors technológiai változásokra figyelünk. Terjed az informatika használata, a digitalizáció az élet minden területén. A gyorsuló robotizáció pedig nemcsak az alacsony tudásszintű embereket, de azokat az embereket is utcára fogja küldeni, akiknek van szakmájuk, illetve könnyen gépesíthető összeszerelő munkahelyeken dolgoznak. Ami pedig – ha nem lépünk hamar – a jelenleg lemaradt területek gyorsuló lecsúszását vetíti előre.

A szerző közgazdász