Az amerikai tízéves államkötvények hozama február 12-én 2,9 százalékon tetőzött, és azóta sem mutat jelentős csökkenést. A 14-én publikált, minden várakozást meghaladó fogyasztói inflációs adatok (plusz 0,5 százalék) a pénzromlás erősödését előre jelzők álláspontját támasztják alá. Az inflációs nyomás mellett a kamatok emelkedését segíti elő az amerikai államadósság folyamatos növekedése. Csupán 2018-ban 1000 milliárd dollárnyi friss államkötvényt kellene eladni a kincstárnak, nagyjából 5 százalékkal növelve a 20 ezer milliárd dollárnyi már meglévő adósságot. A fő ok az adók csökkentése – ami 1500 milliárd dollárnyi adósságnövekedést hozhat –, továbbá a 300 milliárd dollárral megemelt központi költségvetés.
Peter Toogood, az Embark Group stratégiai elemzője szerint ekkora mennyiségű államkötvényt képtelenség a jelenlegi hozamszintek mellett értékesíteni. Különösen akkor, ha ugyanezen időszakban a Federal Reserve 500 milliárd dollárral csökkenti mérlegfőösszegét, azaz ennyi likviditást von ki a piacról. Toogood úgy látja, nagyon gyenge a kereslet a kötvényaukciókon. Három százalék alatti hozamszinteken senki nem akar államkötvényt venni, ezért törvényszerű, hogy a hozamoknak és ezáltal az államadósság finanszírozási költségeinek is emelkedniük kell. A tízéves kifutású papírok esetében a 3 százalékos éves hozam ráadásul korántsem jelent egyfajta kamatplafont. Az Embark Group nem tartja kizártnak a 4 százalékos hozam elérését sem – még ebben az évben.
A 2008-ban kitört válság megoldására alkalmazott mennyiségi lazítás – magyarán: pénznyomtatás és ezáltal a piac elárasztása olcsó pénzzel – elérte korlátait. A likviditás bővülésével szinte egyidejűleg megkezdődött részvénypiaci árfolyam-emelkedés, majd a gazdasági növekedés beindulása eddig egyidejűleg zajlott. A gazdaság fundamentumai egyelőre egészségesnek tűnnek, alacsony a munkanélküliség, magas szinten áll a termelékenység, jelentősek a vállalati profitok.
Csakhogy mégis az olcsó pénz korának végéhez közeledünk, elsősorban azért, mert a kormány egyszerűen képtelen csökkenteni az amerikai államapparátus költségeit. Ebben a törvényhozás is partner. Amerika képviselői és szenátorai láthatóan nem tudják elképzelni, hogy a világ ne lenne hajlandó finanszírozni az Egyesült Államokat. Miután az USA hitelből fedezi a működését, és mindezt a szabad piacról teszi, kénytelen lesz olyan hozamot kínálni a hitelezőknek, ami kedvező a számukra. Mindez véget vet a „részvényeknek nincs alternatívája” időszaknak. A befektetők pénzéért folytatott versenyben az elképesztő módon eladósodott állam kénytelen emelni a tétet.
Itt megjegyzendő, hogy a háztartások adóssága is rekordot döntött, 2017 végére elérte a 13 ezer milliárd dollárt. A kamatok emelkedése ezen a területen is növeli a finanszírozás költségeit. Igaz ugyan, hogy 2015-től a bérek is a sokévi átlag felett emelkednek, de tudni kell, hogy az átlag amerikai háztartás eladósodottsága nagyságrenddel haladja meg az Európában megszokott mértéket. A mostanáig jellemző „olcsó pénz” arra sarkallta ezeket a háztartásokat, hogy növeljék adósságaikat. 2018-ban fordulatnak kell bekövetkeznie, fontos lenne elkezdeni az adósságok leépítését.
Az már látható, hogy a kormánynak esze ágában sincs ezt megtenni. A lakosság nyilván szeretné, de nem áll módjában. Nem nagy kockázat azt állítani, hogy 2018-ban fordulat áll be Amerikában. Nincs ingyenebéd, ahogy egy mérsékelten sikeres magyar jegybankár anno kifejezte magát. Üzenete most éppen odaát vált aktuálissá.
A szerző közgazdász
