Micimackó lépést vált

Politikai klímaváltozást hoz, hogy Hszi Csin-ping hosszú időre rendezkedik be.

Aztán valami megváltozott. Először arról jelentek meg hírek, hogy a paozizó kommentelők ellen indult eljárás, majd 2017 nyarán a Micimackót is célba vették az internetes cenzorok. 2016-ban Hszi újabb tisztséget vett fel, tavaly ősszel pedig sor került a Kínai Kommunista Párt tizenkilencedik kongresszusára, ahol a vezető immár nem rejtegette autokrata vonásait. Amellett, hogy a kongresszus a második elnöki ciklusához is bizalmat szavazott neki, a párt Központi Bizottságának új összetételéből arra lehetett következtetni, hogy az öt év múlva lejáró második mandátuma utáni időszakra nem keres utódot.

A Kínával foglalkozókat ennek ellenére meglepte a hír, amikor múlt héten a KKP KB közzétette alkotmánymódosítási javaslatát. A testület ebben egyebek mellett azt javasolja, hogy – szemben a mostani szövegezéssel – az elnöki és az alelnöki tisztséget ugyanaz a személy ne csak két ciklus erejéig, hanem hosszabban is gyakorolhassa. Azaz ha a napokban ülésező parlament, az Országos Népi Gyűlés megszavazza a bizottság javaslatát, a 64 éves Hszi útjából elhárul annak a jogi akadálya, hogy 2022 után is megtarthassa tisztségét.

Ez látszólag szembemegy a Peking által eddig követett logikával. A deklarált cél a gazdasági növekedés folytatása volt, amihez Kínának külföldi tőkére, a kínai befektetéseket fogadó partnerekre, továbbá jól működő nemzetközi kereskedelemre van szüksége. 2017 januárjában Hszi Csin-ping ezért hirdette meg a globalizáció folytatását a davosi Világgazdasági Fórumon. A Kínai Népköztársaságot megalapító Mao Ce-tung uralkodását jellemző sajátosságok megidézése távol áll ettől a gondolatiságtól. A Kína prosperálására irigyen tekintő nyugati hatalmak Hszi autokrata kilengéseire hivatkozva találhatnak közös ideológiai alapot Peking nemzetközi visszaszorítására, és egy koordinált fellépésnek a kínai gazdaság láthatja kárát. Márpedig a közel másfél milliárdos ország lakossága ha a demokrácia csorbulását elnézi is a hatalomnak, a jólétről vagy annak ígéretéről aligha mondana le.

A nyugati közvélemény reakciója mindenesetre előrevetíti a formálódó új konfliktust. A brit The Economist múlt heti vezércikkében azt latolgatta, hogy a kínai fordulat mögött világhatalmi törekvés áll. Szerintük Hszi megerősített szerepében az autokrata modellt exportálná más országokba is. Bár ezzel évek óta – egyelőre teljesen alaptalanul – támadják Kínát, a befolyásos lap bizonyára az új politikai klímával kalkulál. Peking hiába tagadja a vádakat, ha egy kedves húsos táskának volt is szava a demokrácia védelmezőjével szemben, egy kemény kezű diktátornak már biztosan nem lesz.