Óvodás politika

A legkisebbeken az sem segítene, ha tényleg rendesen oktatnák a demokrácia lényegét.

Pintér Bence
2018. 03. 12. 18:14
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nem csoda, hogy a gyerekek között elterjedt szitokszó lett a migráns, és Soros György is állandó beszédtéma már. A tanárok nem tudnak mit kezdeni a helyzettel, és nyilván a szülőknek is kellemetlen a szituáció. Hogy magyarázzuk el a gyerekeinknek a dolgokat, amelyeket mi sem értünk pontosan. Egy pedagógus ráadásul ki van téve annak is, hogy a szülők esetlegesen nem értenek egyet bármilyen oldali álláspontjával.

Nem segít a helyzeten az iskolai oktatás általában sem, ahol névleg ugyan létezik – a történelemóra keretein belül – egy állampolgári ismeretek nevű tantárgy, ám az a gyakorlatban nem sokat ér. Ha eljutnak odáig a nyolcadikos és a tizenkettedikes tanulók, akkor is csak az állam felépítésének legszárazabb összefoglalására jut idő. Ahogy a gyakorlati pénzügyi ismeretek terén, itt is magára van hagyva a diák: találja ki magától, esetleg kérdezze meg otthon, hogyan is működik a politika. A legkisebbeken pedig az sem segítene, ha tényleg rendesen oktatnák a demokrácia lényegét.

Talán itt lenne az ideje, hogy pártállástól függetlenül elgondolkodjunk azon, milyen óriási felelősséget jelent az, aminek most kitesszük a gyerekeket. Nem feltétlenül arról van szó, hogy részletes elemzést kell adnunk nekik a politikai helyzetről, a migrációról vagy Soros Györgyről. De ha már a kormánypártban úgy döntöttek, hogy könnyen érthető gyűlöletkeltő plakátokkal szemetelik tele a tájképet, akkor annyival tartozunk a gyermekeinknek, hogy megtanítsuk őket arra, hogyan kell értelmezniük ezeket az üzeneteket. Elsősorban talán arra kell felhívnunk a figyelmüket – és ha már itt tartunk: sok felnőtt polgártársunkét is –, hogy a politikában semmit nem szabad igazságnak elfogadni gondolkodás nélkül.

Ha erről beszélünk, akkor talán azt is el fogjuk árulni önkéntelenül, hogy a világ nem tökéletes hely. Hanem olyan hely, ahol gyakran hazudnak nekünk. A kelleténél alighanem többször. És hogy mit teszünk akkor, ha a következő kérdések már a másik öreg bácsival, a Mikulással kapcsolatban érkeznek majd? Létezik-e? Van-e terve? Miért kell szeretni? Melyik mese kevésbé mese? Nehéz ügy. Persze nem mi kezdtük – hanem a gyűlölet új karmesterei. Viszont a mi dolgunk a lehető legjobbat kihozni belőle.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.