Egészpályás letámadás

A prágai megmozdulás arra is rá kell ébresszen bennünket, a konzervatív és a liberális eszméket vallók által lenézett demokratákat, hogy bizony az ellenség komoly lépést tett a stratégiai győzelem felé.

Prága, 2019. november 16. A cseh zászlót lengeti egy lapostetõn álló nõ Andrej Babis cseh miniszterelnök lemondását követelve a Millió pillanat a demokráciáért nevû civil társulás prágai nagygyûlésén 2019. november 16-án. A megmozduláson legalább 200 ezren vettek részt. Mikulás Minár, a szervezet elnöke közölte, hogy január 7-én újabb tiltakozási hullámot indítanak el, amennyiben Babis az év végéig nem tesz eleget követelésüknek. MTI/EPA/Martin Divisek Fotó: Martin Divisek

A támadólagos stratégiájuk egyik eleme éppen az, hogy a visegrádi négyek együttműködésébe minél több porszemet hintsenek. Ez az oka annak, hogy a Momentum egyes politikusai Romániában román és nem az RMDSZ elnökjelöltje mellett kampányoltak, vagy Szlovákiában arra biztatják az ott élő magyarokat, hogy inkább legyenek „büszke szlovákok”.

Ebben a nyílt támadásban nem az a legfájóbb, hogy a globális tőke szószólói a hatalomért küzdenek, és itt Kelet-Közép-Európában az őket támogató és kiszolgáló politikusokat szeretnék a kormányokban látni.

A megrázó az, hogy ezt már nyíltan, konspiráció nélkül követelik, a demokrácia legalapvetőbb szabályait is félretéve. Teljesen figyelmen kívül hagyják azt a tényt, hogy a jelzett országokban – Magyarország, Csehország, Lengyelország – elismerésre méltó különbséggel nyerték a legutóbbi parlamenti választásokat a most regnáló kormányerők. Az utcán követelni lemondásukat egyfajta türelmetlenséget mutat, ami még ehhez az arcátlan háttérhatalomhoz sem méltó. Nem is beszélve arról, hogy a demokráciát féltik, miközben a demokratikus módszerektől idegen megoldásokat erőltetnek. Vagyis azt hirdetik, hogy az utcán kell győzni, nem pedig a választásokat megnyerni, ahogy arról az alkotmányok rendelkeznek.

A prágai megmozdulás arra is rá kell ébresszen bennünket, a konzervatív, hagyománytisztelő és a liberális eszméket vallók által lenézett demokratákat, hogy bizony az ellenség komoly lépést tett a stratégiai győzelem felé. Nem azért, mert több mint 200 ezer embert tudtak utcára vinni egy 1,3 milliós lakosú városban, Prágában, hanem mert tény, hogy a 200 ezer tiltakozó többsége fiatal volt, akiket a közösségi hálón a technika segítségével mozgósítottak. Ez pedig üzenetértékű és fontos lakmusz a jövőre nézve.

Azt a generációt képesek megmozdítani, még átlátszó trükkökkel is, akik életét, így sorsát alapvetően fogja megváltoztatni a globalizmusban rejlő, nemzetek felettiségre törekvés. Észrevétlenül válnak rabszolgává – az emberiség létszámához képest – egy maroknyi kiválasztott uralma alatt. A modern élet újításai, káprázatos technikai megoldások, az individuum magasztalása gyakorlatilag ki nem mondott virtuális rabszolgaságot hoz létre. Akarat és gondolat nélküli emberek tömegét jelenti, valamint a jólét káprázatát a lélektelenség rabságában. És ez nem következmény, hanem cél ebben a folyamatban, itt Európa-szerte. Miközben ennek eléréséért egyre erőszakosabb módszereket vetnek be.

Világosan látják, hogyha nem sikerül elfoglalni Európa keleti részét – amely minimum az Urálig terjed –, ahogy a nyugati országok többségében már megtették, kialakulhat egy XXI. századi Bizánc. Azaz Európa kettéválik, és a globalizmus expresszvonata várakozásra kényszerül. Ettől viszont irtóznak. Nem engedhetik meg maguknak, hogy késlekedjenek, és nem jelenhet meg az ő szempontjukból rossz példa arra, hogy a globális eszmével szemben van egy emberközpontúbb alternatíva. Egy olyan világ, ahol a hit és a valóság nem torzul, hanem egyetemes forma.

Olyan élettér, amelyben a hagyományok továbbélése lehetséges normatíva. Kivonták hát a kardot és bevetik a nehéztüzérséget a győzelmük érdekében. Ebből következően számunkra a legfontosabb üzenet, hogy a helyzetelemzések korszakából végre a cselekvések időszakába kellene már lépnünk. Minden egyes elvesztegetett nap és óra az ellenség erejét növeli, miközben védelmi képességünk rohamosan a kritikus szint alá csökken.

A szerző titkosszolgálati szakértő