Uniós pénzosztás ideológiai alapon

Karácsony Gergely zuglói fejlesztési teljesítménye, amely úgy összegezhető, hogy a városrész nem tudott élni a fejlesztési forrásokkal, szinte mindenről lemaradt.

Merésznek látszó ötletekkel pótolja a politikai teljesítmény hiányát Fotó: Bach Máté

Már az önkormányzati kampány során is teljesen egyértelművé vált még a kevésbé vájt fülűek számára is, hogy a balliberálisok jelöltjei gyakorlatilag alapvető ismeretekkel, jogszabályokkal sincsenek tisztában, és azzal sem, hogy mi lesz a feladatuk, mi lesz a felelősségi körük, ha elnyerik az általuk megpályázott tisztségeket.

A napokban ugyanis Karácsony Gergely arról nyilatkozott a Gazeta Wyborcza nevű lengyel lapnak, hogy az EU-s fejlesztési pénzeket közvetlenül Budapestnek, Prágának, Pozsonynak és Varsónak kellene megkapnia, nem pedig Magyarországnak, Csehországnak, Szlovákiának és Lengyelországnak.

A lengyel lap kérdésére, hogy ezzel a főpolgármester nyíltan a nemzeti kormányok kijátszását szorgalmazza, hetykén csak annyit válaszolt, hogy tervéről már egyeztetett Frans Timmermansszal, az Európai Bizottság alelnökével, aki e kérdésben meglehetősen együttérző volt.

Ez utóbbin persze nincs mit csodálkoznunk, hiszen Timmermansról köztudomású, hogy bár magát az EU-n belül a jogállamiság legfőbb őrzőjeként aposztrofálja, nemegyszer ő maga sértette meg a jogállamiság intézményét. Például azzal, hogy az egykori romániai főügyész, Laura Codruta Kövesi európai főügyésszé való kinevezése érdekében többször beavatkozott Románia belügyeibe, nyomást gyakorolva a bukaresti ügyészségre, hogy állíttassa le a Kövesi ellen folyó vizsgálatokat, mi több, ennek érdekében meghamisította az Európai Bizottság által 2018-ban a román igazságszolgáltatás reformjáról szóló jelentést.

Nem világos, hogy Karácsony Gergely számára miért magától értetődő a fennálló európai uniós jogszabályok áthágása, figyelmen kívül hagyása. Mindez persze azok után meglehetősen visszatetsző, hogy Angela Merkel a páneurópai piknik évfordulóján megdicsérte Magyarországot azért, mert jól, az itt élő emberek javára használja fel az EU-s pénzeket.

A balliberálisok – élükön Karácsony Gergellyel és Frans Timmermansszal – ezek szerint egy, a német kancellár szerint is elismerten jól működő rendszert vernének szét. Egyébiránt az Európai Bizottság uniós alapokkal foglalkozó honlapja szerint a strukturális alapokból származó pénzek lekötésében Magyarország vezeti a tagországok mezőnyét.

Ezzel szemben áll Karácsony Gergely zuglói fejlesztési teljesítménye, amely úgy összegezhető, hogy a városrész nem tudott élni a fejlesztési forrásokkal, szinte mindenről lemaradt. Nem megfelelően készítette elő a pályázatokat, szabálytalan felhasználás miatt vissza kellett fizetnie a kapott pénzeket, vagy egész egyszerűen elügyetlenkedett egyes projekteket, elhibázott egyes pályázatokat.

Míg Zuglóban csupán hatmilliárdnyi fejlesztés történt, addig az ugyanakkora népességű XIII. kerületben közel harmincmilliárd forint. A Karácsony Gergely által vezetett Zuglót nemcsak Angyalföld, hanem a jóval kisebb népességű és területű Ferencváros és Terézváros is messze lehagyta, nem is beszélve a budai kerületekről vagy éppen Kőbányáról és Rákosmentéről.

Joggal merül fel tehát a kérdés, hogy akkor miért kellene megváltoztatni, szétverni egy olyan rendszert, ráadásul a meglévő megállapodásokat, jogszabályokat fölrúgva, amelyek esetében Magyarország különösen jól teljesít? A magyarázatot Gajda Péter kispesti MSZP-s polgármester adta meg az újraválasztása során folytatott kampánya alatt.

Ő ugyanis mindvégig azzal kampányolt, hogy Kispestnek sokkal több EU-s pénzt kellene kapnia a fejlesztéseihez. Mindez a botrány kirobbanása után – miszerint Lackner Csaba önkormányzati képviselő arról nyilatkozott, hogy egyes vállalkozók a különféle fejlesztésekre elnyert pénzeket visszaosztják az azokat kijáró önkormányzati képviselőknek – jól bemutatja azt, hogy valójában kik is járnának jól Karácsony ötletének a megvalósításával.

Elképesztő mértékben megnőnének a korrupciós kockázatok. Ugyanezt támasztja alá az is, hogy az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala, az OLAF egyik kiemelkedő korrupciós vizsgálatában éppen Budapest fővárosa az érintett. A hivatal több mint százoldalas jelentést készített a Demszky életműjének mondható 4-es metróról. E jelentésben érintett hatvan szerződés egy kivételével 2010 előtt köttetett. A hivatal mintegy 167 milliárd forintos károkozást tárt fel a nagyberuházásnál, ezért az Európai Bizottság 76,6 milliárdos büntetést szabhat ki Magyarországra.

Arról se legyenek tévképzeteink, hogyha az uniós pénzek kikerülnének a kormányzat kezéből, akkor a balliberálisok milyen módon osztanák el a kapott forrásokat; csakis ideológiai alapon, a jobboldali kötődésű települések nem kapnának egy fillért sem. A kormányzat kikerülésével, illetve a rendszer megváltoztatásával Karácsony ötletének lényege az, hogy nem a köz szolgálata, hanem a saját zsebük az első.

A szerző közgazdász, egyetemi docens