Az Európai Uniónak nincs konzekvens, racionális és egységes külpolitikai stratégiája sem az új világhatalommá váló Kínával, sem a szomszédunkban fekvő Oroszországgal szemben. Egyik oldalról a vélt morális fölény pozíciójából kritizáljuk ezen nagyhatalmak politikai rendszerét, számonkérjük rajtuk a demokrácia deficitjét. Ezzel párhuzamosan viszont az uniós „nagyok” egymás lábát tapossák, hogy minél nagyobb szeletet szerezzenek meg a kínai piacból, illetve egymásra licitálnak a szolidaritást fennen hangoztató európai országok, ha a koronavírus-járvány kapcsán kiderül, hogy csak onnan lehet beszerezni védőmaszkokat, lélegeztetőgépeket és egyéb felszereléseket.
Oroszország esetében szintén egymással versenyezve igyekeznek minél olcsóbban megszerezni a kőolajukat, földgázukat, ásványi kincseiket és az orosz piac adta lehetőségeket. Mindeközben ugyancsak morális alapon kritizálják azokat a kisebb közép-európai országokat, amelyek szintén szeretnének normális, konszolidált gazdasági kapcsolatot kiépíteni Kínával és Oroszországgal.
Az illegális migráció, ezzel párhuzamosan az egyre nagyobb teret nyerő iszlamizáció megítélésében sem sikerült egységes uniós álláspontot kialakítani. Az elmúlt évtizedek során úgy hívtak be milliós tömegeket, hogy annak biztonsági és politikai kockázatával nem számoltak. Vagy rosszabb esetben tisztában voltak annak pusztító hatásával, és épp ezért tették. Ez pedig az unió titkosszolgálati, elhárítási tehetetlenségére világít rá.
Ki kell mondani, hogy az iszlám térhódítása már az unió összetartó vázát erodálja. Akik pedig a kvótákat és a nemzetállamok védekezési képességének lebontását erőltetik, csak gyorsítják ezt az erőszakos identitásváltási folyamatot. Ha egy dán templom elé kiírhatják azt, hogy „Nincs Isten, csak Allah!”, és azt mondhatják a dánoknak, hogy „Ti egy kihaló fajta vagytok!”, akkor nyilvánvaló a veszély. És bárcsak egyedi esetről beszélhetnénk!
Európa deklasszálódásának legfrissebb tünete a koronavírus kezelése volt. Az olasz, a francia, a spanyol, a svéd, a belga állam is csődöt mondott a járvány kihívásával szemben. A fensőbbséges, erős, gazdag uniós országok azonnal sutba vágták a szolidaritás eszméjét a védőeszközök megszerzésének elsőbbségéért. A járvány tüneteinek enyhülésével pedig nyilvánvalóvá vált, hogy az eszmék után a gazdaság is veszélybe került. Márpedig ha csak a görög, a spanyol, az olasz állam helyzetét nézzük, az már az eurózónára is végzetes lehet. A megoldást hitelek felvételében látják. Vagyis a betegeskedő unió gazdaságilag is lélegeztetőgépre szorul.



















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!