Szívemből szólt Bán János Gyűlöletkeltő történelmi hősök? című cikke (Magyar Nemzet, szeptember 14.), melyben arról elmélkedett az író, miért idegesek liberális honfitársaink, ha magyar katonát látnak. Az írás kiindulópontja egy nemrég megjelent pár perces kisfilm – Igazság, erő, felemelkedés –, amely jókora vihart váltott ki a hazai baloldal köreiben. Ott, ahol még mindig az Internacionálé parancsa az irányelv: „A múltat végképp eltörölni.” Ám ez a kisfilm éppen nemzeti történelmünk kiemelkedő jelenetei közül villant fel képsorokat: vérszerződés, Vajk megkeresztelése, nándorfehérvári diadal, Rákóczi-szabadságharc, 1848, 1956… Most mi van?
![](https://cdn.magyarnemzet.hu/2024/12/-85uQtrJczjYeLEMnSwooMyWRFXnhI1kymHfn7WgC8g/fill/550/310/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzlhMzAzNGM0NjcwYjRiNzc5MzU4MjVjNDUyYjY1MjM5.jpg)
A nagy igazgatás
Magyar Péter teljességgel alkalmatlan bármiféle közfeladatra. Így viszont még érthetetlenebb, hogyan lett Brüsszel embere.