– Gyerünk, Lajos, ez a harc lesz a végső! – biztatta magát a nagy fejű munkásőr-karikatúra, azzal hatalmasra tátotta száját, és bevágtatott az előtte ágaskodó bizarr erdőbe. Férfiasan loholt, akárcsak Gurmai Zita italbolti sprinter. Hátulról már meg se lehetett különböztetni a tájtól, csak időnkénti felhorkanásai jelezték, hogy maga Kóros Lajos szeli át a vadont.
Hogyan gondozd a Magyar Péteredet?
Mi köze a politikának a pszichiátriához? Jó esetben semmi. Ám ez most nem jó eset.