Vakhitek vezérlik az uniót

Nyugat-Európa több városában is nem állítják fel a karácsonyfát. Mert kirekesztő, mert keresztény, mert sérti az iszlámhitűek érzékenységét.

Forrás: Pixabay

A dokumentum az LMBTQ-csoportok jogainak kibontakoztatása mellett száll síkra, egyben zsarolási eszközként használva a hagyományos családmodell mellett elkötelezett országok ellen, mint hazánk és Lengyelország. Rögtön szögezzük le, hogy a szexualitás megélése mindenkinek a magánügye, és ezért senkit sem érhet hátrány. De tegyük fel a kérdést: az unió illetékesei szerint miként lehetséges a jövőben az iszlám és az LMBTQ békés egymás mellett élése? Ha megnézzük az ISIS videóit, amint homoszexuá­lisokat hihetetlen brutalitással végeznek ki, akkor joggal vagyunk szkeptikusok. A többnejűség, a fiatalkorú lányok házassága, a nők megcsonkítása pedig tovább bonyolítja a kérdést.

Az antiszemitizmus elleni fellépés egészen az elmúlt évekig evidencia volt Európában. Mára fordult a kocka. Franciaországból több tízezer zsidó vallású francia költözött el. De más országokban sem jobb a helyzet. Zsidó jelképek, ruházat viselése már rendszeressé váló támadásokat vált ki a radikális iszlamistákból. Látjuk az elborzasztó felvételeket, mert dokumentálják és büszkén teszik fel a világhálóra a jórészt fiatalkorú muszlim támadók. A zsidó hanuka ünnepe is közeleg. Amíg nálunk a fővárosi utcakép természetes része a hanukaállítás, és a gyertyagyújtás közösségi ünneppé vált, addig Nyugat-Európában még a kipa viselése sem ajánlott közterületen. A radikális iszlamisták a „keresztesek” mellett a zsidóságot és Izrael államot tekintik fő ellenségüknek.

Mi jelenti a legnagyobb veszélyt az LMBTQ-csoportokra és az európai zsidó vallású polgárokra? A lengyel és magyar modell? Aligha. Nemi identitását, vallását mindenki szabadon megélheti, gyakorolhatja. A szélsőjobboldali antiszemitizmust hosszú évek munkájával sikerült marginalizálni. A szexuális kisebbségek is nyugodtan élhetik mindennapjaikat. Ezekre a társadalmi csoportokra a legkomolyabb fenyegetést éppen a radikális iszlám jelenti. Sokszor sajnos fizikai támadások, célzott terrorakciók képében is. Vajon mit gondolnak a balliberális politikusok, hogy meddig lehet ezt a létező fenyegetést eltagadni? Amíg az illegális migrációt kezelni és nem megállítani akarják, amíg az iszlám törvényeinek térhódítása fölött szemet hunynak, addig sajnos ez a veszély csak növekedni fog. Mert a saría nem a kompromisszumokról, a problémák tárgyalásos megoldásáról szól, hanem a kizárólagosságról. Az iszlám terjesztéséről, a hódításról.

Meggyőződésem, hogy a radikális iszlám az LMBTQ-jogokkal és a zsidó közösségek békés életével tartósan nem összeegyeztethető. Lehet homokba dugni a fejünket, lehet szép ideológiákat gyártani. A probléma nemcsak a vallási közösségeket, a nemi csoportokat érinti, hanem minden európait. Ahogy a harcos feministáknak is rá kell ébredniük a nők jogait évszázadokkal visszavető iszlamista modell realitására.

A baj nem azzal van, ha Magyarországon még evidenciának tekintjük, hogy az anya nő és az apa férfi. Mert ez nem fenyeget senkit, csupán a biológia, a teremtés rendjét rögzíti. A tények makacs dolgok, ép ésszel nehéz velük vitatkozni.

Végül egy jó tanács: a magyar néphit szerint a boszorkányok ellen tegyünk fokhagymát a kulcslyukba, egy seprűt pedig keresztbe az ajtó elé. Ha ez mégse lenne elég, talán az is segít, ha megőrizzük a józan eszünket, és nem hiszünk el mindent, amit be akarnak mesélni nekünk.

A szerző az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója