Bár Orbán Viktor miniszterelnök a napokban négy olyan döntést jelentett be, amelyek kiegészítik a gazdaságvédelmi akciótervet, a kormányfői tájékoztatóból egyértelműen az iparűzési adó felére történő csökkenése a legkomolyabb lépés. De valahogy – trendiesen szólva – nem jött át, hogy nem mindenkire vonatkozik a szabályozás, csak a kis- és közepes vállalkozásokra (kkv) és az egyéni vállalkozásokra.
Ellenzéki szirénhangokból, s a kormánnyal mindig kritikus szakértői kommentekből azóta sincs hiány, de nézzük a tényeket en bloc, miszerint tényleg kivérezteti-e a kormány az önkormányzatokat 2021-ben.
Javaslom, induljunk el a kályhától! Tudniillik jelentősen megváltozott az önkormányzatok finanszírozása 2010–2020 között. Olyannyira, hogy a korábban a helyhatóságok által ellátott és jellemzően forráshiányos feladatok döntő részét az állam – 2013-ban – teljesen átvállalta, csakúgy, mint az önkormányzatokat gúzsba kötő teljes, mintegy 1250 milliárd forintos adósságállományt. Ezzel egyidejűleg a településeknél maradó feladatok finanszírozása is átalakult. Így jelenleg az önkormányzatok a helyi feladat-szervezési döntéseket igénylő közszolgáltatásokat biztosítják a lakosság számára. Ezek mellett szabadon dönthetnek további feladatok ellátásáról, mint a helyi kulturális és sportélet finanszírozása, vagy a helyi gazdaság ösztönzése.
Pénzügyi szempontból a rendszer-átalakítás sikeresnek tekinthető: míg 2010-ig folyamatosan komoly hiányokat halmozott fel az önkormányzati rendszer, addig az elmúlt évek zárszámadásaiban rendre pozitív egyenlegeket lehetett látni. Ami pedig a 2021-es finanszírozási terveket illeti, a helyhatóságok a következő évben majdnem háromezer-milliárd forinttal gazdálkodhatnak, ehhez a központi költségvetés 865 milliárd forintot, a 2020. évi támogatások mintegy 120 százalékát biztosítja.
Tény, hogy a szolidaritási adó, pontosabban: szolidaritási hozzájárulás a tehetős településeknek nem kedvez, azonban aligha kell elmagyarázni, hogy micsoda különbség van például a nyugati és keleti, vagy déli megyék között gazdasági fejlettség és perspektíva terén. A kormány pont azért tartja fenn az úgynevezett szolidaritási hozzájárulás rendszerét, hogy a települések közötti jelentős pénzügyi különbségeket mérsékelje. A sok-sok állami „mínuszhoz” tartozik, hogy a kormány az önkormányzati beruházások támogatására külön programokat futtat jövőre is, ilyen a Modern városok program és a majdnem 200 milliárd forintra bővülő Magyar falu program, de komoly források lesznek becsatornázva a településekhez az uniós programokból is.