Önkormányzati szirénhangok

A iparűzési adó csökkentése ügyében az ellenzék félrevezeti a közvéleményt.

Budapest, 2019. november 6. Karácsony Gergely fõpolgármester nyilatkozik a sajtónak a Karmelita kolostor elõtt 2019. november 6-án, miután a miniszterelnök meghívására részt vett a kormány ülésén. MTI/Balogh Zoltán Fotó: Balogh Zoltán

Bár Orbán Viktor miniszterelnök a napokban négy olyan döntést jelentett be, amelyek kiegészítik a gazdaságvédelmi akciótervet, a kormányfői tájékoztatóból egyértelműen az iparűzési adó felére történő csökkenése a legkomolyabb lépés. De valahogy – trendiesen szólva – nem jött át, hogy nem mindenkire vonatkozik a szabályozás, csak a kis- és közepes vállalkozásokra (kkv) és az egyéni vállalkozásokra.

Ellenzéki szirénhangokból, s a kormánnyal mindig kritikus szakértői kommentekből azóta sincs hiány, de nézzük a tényeket en bloc, miszerint tényleg kivérezteti-e a kormány az önkormányzatokat 2021-ben.

Javaslom, induljunk el a kályhától! Tudniillik jelentősen megváltozott az önkormányzatok finanszírozása 2010–2020 között. Olyannyira, hogy a korábban a helyhatóságok által ellátott és jellemzően forráshiányos feladatok döntő részét az állam – 2013-ban – teljesen átvállalta, csakúgy, mint az önkormányzatokat gúzsba kötő teljes, mintegy 1250 milliárd forintos adósságállományt. Ezzel egyidejűleg a településeknél maradó feladatok finanszírozása is átalakult. Így jelenleg az önkormányzatok a helyi feladat-szervezési döntéseket igénylő közszolgáltatásokat biztosítják a lakosság számára. Ezek mellett szabadon dönthetnek további feladatok ellátásáról, mint a helyi kulturális és sportélet finanszírozása, vagy a helyi gazdaság ösztönzése.

Pénzügyi szempontból a rendszer-átalakítás sikeresnek tekinthető: míg 2010-ig folyamatosan komoly hiányokat halmozott fel az önkormányzati rendszer, addig az elmúlt évek zárszámadásaiban rendre pozitív egyenlegeket lehetett látni. Ami pedig a 2021-es finanszírozási terveket illeti, a helyhatóságok a következő évben majdnem háromezer-milliárd forinttal gazdálkodhatnak, ehhez a központi költségvetés 865 milliárd forintot, a 2020. évi támogatások mintegy 120 százalékát biztosítja.

Tény, hogy a szolidaritási adó, pontosabban: szolidaritási hozzájárulás a tehetős településeknek nem kedvez, azonban aligha kell elmagyarázni, hogy micsoda különbség van például a nyugati és keleti, vagy déli megyék között gazdasági fejlettség és perspektíva terén. A kormány pont azért tartja fenn az úgynevezett szolidaritási hozzájárulás rendszerét, hogy a települések közötti jelentős pénzügyi különbségeket mérsékelje. A sok-sok állami „mínuszhoz” tartozik, hogy a kormány az önkormányzati beruházások támogatására külön programokat futtat jövőre is, ilyen a Modern városok program és a majdnem 200 milliárd forintra bővülő Magyar falu program, de komoly források lesznek becsatornázva a településekhez az uniós programokból is.

Közben vádolják a kormányt azzal is, hogy elveszi a gépjárműadót a településektől. Ez a számok nyelvén azt jelenti, hogy a mintegy 3000 milliárd forintos önkormányzati költségvetési bevételen belül alig több, mint egy százalékot tesz ki az önkormányzatoktól az egészségügyi védekezésre átcsoportosított gépjárműadó-bevétel. Ebbe azért nem lehet belehalni!

S még néhány adalék, hogy a fentebb említett „fő tétel”, vagyis az iparűzési adó vonatkozásában képben legyünk. Tavaly mintegy 860 ezer vállalkozást regisztrált a KSH hazánkban, amelyek harmada Budapesten üzemel. A kkv-k a versenyszféra teljes árbevételének hatvan százalékát adták, s így a teljes országos iparűzési adónak is ilyen arányát képviselik. Ennek felét engedik most el országosan, azaz a teljes iparűzési adóbevétel harmadát. Ez az átlagos bevételkiesés nem egyforma, jelentősen függ az adott település méretétől. A kisebb településeken nagyobb arányú a kiesés, az ennél kisebb létszámú települések automatikusan kompenzációban részesülnek. Ezen logika mentén kiszámítható, hogy a nagyvárosok iparűzésiadó-befizetéseiben sokkal nagyobb arányú a nagyvállalatok részaránya. A statisztikai hivatal közlései alapján tavaly, felfelé kerekítve hozzávetőleg 800 milliárdot tett ki az összes iparűzési adóbevétel. S ebből mintegy 300 milliárd jutott Budapestnek, amelyen osztoznak a kerületek és a fővárosi önkormányzat. Ebből maximum harmincmilliárd maradhat a kkv-knál. E kiesés kompenzációjáról kell majd elkezdeni a tárgyalásokat a kormánnyal.

Maradva a fővárosnál, a teljes iparűzésiadó-bevétel hetven százalékát a közepesnél tehetősebb méretű gazdasági társaságok teremtik elő, így legfeljebb tíz százalékos mínuszt jelenthet a kkv-k adójának felezése Budapesten. Talán mondani sem kell, hogy ezzel kapcsolatos, félrevezető ellenzéki kommunikáció ennek a többszöröséről szól.

Ha nem akarjuk, hogy a munkaerő-piacunk bezuhanjon, akkor a kkv-kra kiemelten kell figyelnünk, mert legnagyobb arányban ők teremtenek munkát. Most pedig a gazdaság mielőbbi helyreállása és a fenntartása a tét. Summa summarum: a járvány elleni védekezés az egész ország közös ügye, mindenkinek ki kell vennie a részét belőle. Így az önkormányzatoknak is.

A szerző a Figyelő főszerkesztő-helyettese