A libanoni Hezbollah és megítélése

A terrorszervezet egységes, katonai és a politikai szárnyuk különbözősége csak látszólagos.

Bagdad, 2020. január 1. Az Irán támogatását élvezõ Katáib Hezbollah síita milícia tagjai tüzet gyújtanak az Egyesült Államok iraki nagykövetségénél 2020. január 1-jén. A tüntetések elõzõ nap kezdõdtek tiltakozásul az amerikai erõk iraki légicsapásai ellen. Az Egyesült Államok december 29-én hajtott végre légicsapásokat Irakban és Szíriában a Katáib Hezbollah síita milícia öt létesítménye ellen, az akcióban 25 milicista meghalt. MTI/EPA/Murtadzsa Latif Fotó: MTI/EPA/Murtadzsa Latif

Tavaly Németország úgy döntött, határozott lépést tesz a libanoni terrorszervezet, a Hezbollah ellen, és betiltotta minden tevékenységét német földön. Ezzel a lépéssel Berlin azt is egyértelművé tette, hogy az EU döntése, amellyel csupán a Hezbollah úgynevezett katonai szárnyát ismerik el terrorszervezetnek, nem elegendő ahhoz, hogy megvédje állampolgárait a terrorfenyegetéstől. Azóta Litvánia, Észtország, Lettország és Szlovénia kormánya is követte ezt a lépést, majd a cseh és az osztrák parlament is. Közép-Euró­pában is elindult a felismerés, és az American Jewish Committee (AJC) úgy gondolja, további országoknak is terrorszervezetté kellene nyilvánítania a Hezbollah egészét.

Az Európai Unió 2013-ban minősítette terrorszervezetté a Hezbollah úgynevezett katonai szárnyát. De nem szabad úgy tennünk, mintha ezzel megoldódott volna a probléma. Jó lépés volt a jó irányba, de csupán egy fél lépés. Az 1982-es alapítású Hezbollah, főként az iráni rezsim támogatásával és finanszírozásával, hamar az erőszak és a halál globális és európai terjesztőjévé vált. Több támadást hajtott végre európai földön már az 1980-as években. Eltérített egy Rómából Athénba tartó repülőgépet, lebombázott egy koppenhágai zsinagógát és tizenhárom támadást szervezett Párizsban. 2012-ben a Hezbollah tagjai megtámadtak egy reptéri buszt a bulgáriai Burgaszban, hat emberrel végeztek. Csehországban 2014-ben a Hezbollah egyik fegyverkereskedőjét kellett letartóztatni, négy évvel később pedig hatalmas kibertámadást szerveztek az ország ellen.

A Hezbollah gazdag és veszélyes terrorszervezet, évente közel 700 millió dollárt kap Irántól, és több száz millió dollárt szerez drogcsempészet és fegyverkereskedelem útján. Sosem csupán a Közel-Keletre jelentett veszélyt, az Európai Unió minden polgárát fenyegeti. Csupán „katonai szárnyának” betiltása egyáltalán nem akadályozza meg a szervezet működését Európában, hiszen azok, akik a „politikai szárnyhoz” tartoznak, továbbra is büntetlenül részt vehetnek társadalmi, politikai és pénzügyi tevékenységekben az unió területén, annak ellenére, hogy tevékenységük sokszor a szervezet végzetes céljait szolgálja.

A „politikai” és „katonai” szárny közötti különbségtételt még a Hezbollah legfelsőbb vezetősége is cáfolja. Hassan Nasrallah többször is leszögezte, a Hezbollah egységes szervezet. Az a több millió euró, amelyhez a Hezbollah „nem katonai” egységei legálisan hozzájutnak különböző forrásokból, egy büdzsébe kerülnek, amit a terrorszervezet vezetése irányít Bejrútból. A szervezet tagjai Európa-szerte fellelhetők, több mint ezren csak Németországban – egészen betiltásukig.

Miközben elkeserítő, hogy az unió nem ismeri el a Hezbollah teljes egészét terrorszervezetnek, több tagállam úgy döntött, nemzetállami szinten tesz lépéseket. Elsőként Hollandia tiltotta be a Hezbollah egészét 2004-ben, ezt követte Németország, Litvánia, Lettország, Észtország és Szlovénia 2020-ban. Fontos, hogy még az Arab Liga és az Öböl Menti Együttműködési Tanács is egységes terrorszervezetként tekint a Hezbollahra. Tavaly az osztrák parlament, aztán október végén a cseh parlament is terrorszervezetnek minősítette a Hezbollah egészét. Úgy tűnik, Közép-Európa ismét racionalitást és bátorságot mutat egy olyan veszély ellen, amely Európa bármely pontján felütheti a fejét.

Miért fontos ez? Sokan azt mondhatják, régiónkat nem érinti ez az ügy, hiszen nincsen számottevő muszlim közösség, nincs iszlamista radikalizáció, egyszóval mi nem Párizs, London vagy Berlin vagyunk. De éppen ez a csapda. Burgasz sem volt Berlin, legalábbis amíg a Hezbollah meg nem támadta 2012-ben. Amíg egy tagország nincs biztonságban a terrorizmussal szemben, addig semelyik másik sincs. Ez a hideg valóság. Elég érettnek kell lennünk ahhoz, hogy megtanuljuk a leckét. Meg kell előznünk, hogy terroristák jussanak be országainkba, még mielőtt életek vesznének el.

Az American Jewish Committee az ­óceán mindkét oldalán arra kéri a törvényhozókat, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket. Több mint 250 aláírója van az AJC Transzatlanti nyilatkozatának, amely arra szólítja fel az ­uniót, hogy minősítse a Hezbollah teljes egészét terrorszervezetnek. Köztük vannak európai parlamenti és nemzeti parlamentek képviselői, többen korábbi miniszterelnökök és külügyminiszterek, de vannak köztük az amerikai kongresszus és az izraeli knesszet képviselői közül is. Tizenegy magyar képviselő is támogatja a nyilatkozatot, kormánypárti és ellenzéki oldalról egyaránt. Mindannyian egyetértenek abban, elérkezett az idő, hogy az unió is betiltsa a Hezbollahot.

Miután a németek felismerték, milyen veszélyt jelent a Hezbollah, a balti régió országai megtalálták a módját, hogy szabályozási környezetüket átalakítsák, és ezzel példát állítottak Európa más országai számára. A visegrádi országok sosem riadtak vissza attól, hogy egységesen emeljék fel szavukat, ha Kelet-Közép-Európa érzékeny témái merültek fel. Közös történelmükön és kulturális örökségükön alapuló egységük régóta eszköz, hogy régiónk felkerülhessen a térképre Brüsszelben.

Az EU Közel-Kelet-politikáját Nyugat-Európa múltjának néhol problémás fejezetei motiválják – például a Földközi-tenger déli és keleti részeinek gyarmatosítása. Ez többek között például Franciaország számára kihívás, ahol a közel-keleti származású szavazókat is figyelembe kell venni. De ha Franciaország még így is el tudta ismerni a Hezbollah negatív és romboló hatását a jelenlegi libanoni válságban, akkor az EU más, racionálisabb hangjait is meg kell hallani.

Magyarország régóta a józanság hangja, amikor felismeri az Izraellel szembeni elfogultságot az ENSZ-ben és az Európai Unióban. A magyar kormány sokszor, gyorsan rea­gál, felszólal Izrael mellett, amikor a zsidó államot jogtalanul kiszemelik. Ezzel Magyarország az évek során Izrael egyik legszorosabb partnerévé vált Európában. Az AJC elismeri ezeket a törekvéseket, és sokszor üdvözölte Magyarország töretlen kiállását Izrael joga mellett, hogy ugyanazzal a mércével ítéljék meg, mint más nemzeteket. Magyarország egyedülálló abban, hogy nem szégyelli őszintén megvitatni az Izrael közel-keleti arab szomszédaival kapcsolatos kérdéseket, józan perspektívába helyezve azokat. Úgy gondoljuk, hogy a Hezbollah kérdése is ugyanilyen téma. A terrorszervezet nemcsak a Közel-Keletet destabilizálja, hanem a mi régiónkra is veszélyt jelent.

A Hezbollah globális veszélyforrás, és mint olyan, minden európai biztonságát veszélybe sodorja. Az AJC készített egy rövid elemzést a Hezbollahról. Arról, hogyan és hol működik aktívan, milyen legális és illegális eszközöket használ pénzgyűjtésre, hogyan szerez és tárol robbanóanyagokat, toboroz új tagokat és célozza azokat, akiket a szervezet ellenségnek tekint. Az összefoglaló A Hezbollah Euró­pában címmel magyar nyelven is elérhető az AJC Transatlantic Institute honlapján.

A közelmúlt franciaországi és bécsi iszlamista támadásait követően Európában egy új dialógus alakult ki, a kormányzó pártok politikai oldalaitól függetlenül. ­Mindannyian egyetértenek abban, nem szabad hagyni, hogy radikális szervezetek kihasználják civilizációnk vívmányait. Az állam és egyház szétválasztása, a szólásszabadság és a vallásszabadság – ezek mind olyan értékek, amelyek a zsidó-keresztény örökségből erednek, olyan hagyományokból, amelyekre mind büszkék vagyunk. Mégis hagyjuk, hogy nyíltan antiszemita, radikális és erőszakos szervezetek, mint a Hezbollah, működjenek országainkban.

Magyarország sokat tesz azért, hogy ezeket az értékeket megőrizze. Kiváltképp a sokszor magára hagyott közel-keleti keresztény kisebbségek esetében. A Hezbollah elleni fellépés csupán megerősítené ezt az elköteleződést.

Sok ország érvel azzal, hogy a Hezbollah elleni szankciók károsan hatnának a kétoldalú kapcsolatokra Libanonnal. Közben azonban azt látjuk, hogy azok az országok, amelyek betiltották a Hezbollah tevékenységét, mint például Hollandia vagy Németország, töretlenül jó kapcsolatokat ápolnak Bejrúttal. Azzal is lehetne érvelni, hogy Magyarország egyelőre nem szenvedett el terrortámadást és nem tudunk aktív Hezbollah-tevékenységről. Amikor azonban a terrorizmus az ajtónkon kopogtat – Bécsben, Prágában vagy Burgaszban –, megelőző lépésekre van szükség. Rá­adásul Magyarország uniós határországként felelősséggel tartozik a schengeni övezetért. Ez jól látszott a 2015-ös menekültválság során is. Magyarországnak nincs terrorszervezeti listája. Ahogyan Litvániának és Lettországnak sincs, ezek az országok mégis megtalálták a módját, hogy fellépjenek a Hezbollahhal szemben.

Az eszközök tehát megvannak, a diskurzus pedig egyre nagyobb lendülettel folyik. Egyre több ország ismeri fel, hogy az európai közösség, közös értékeink és állampolgáraink védelmének érdekében a Hezbollah tevékenységének véget kell vetni Európában. A veszélyt fel kell ismerni mind európai ­uniós, mind pedig tagállami szinten. Az American Jewish Committee örömmel segít ebben a folyamatban.

A szerzők: Sebastian Rejak, az AJC Central Europe megbízott igazgatója,

Turai Barnabás, az AJC magyarországi képviselője