Majdnem egy éve vált mindennapjaink részévé a koronavírus-járvány. Életünkre gyakorolt hatása elementáris, megkerülhetetlen. Általa vált napi statisztikai adattá a halál fogalma. Eddig általában csak a családban vagy baráti társaságon belül éltük meg egy emberi élet elvesztésének tehetetlen, szavak nélküli csöndjét, a gyászt, és ez így volt természetes – eddig.
Napjainkra viszont hazánkban szavaink és fogalmaink balos politikai hullarablói felfedezték a járványban rejlő potenciált, azaz a politikai haszonszerzés általuk vélt kiapadhatatlan kincsestárát. Megkockáztatom, hogy nincs még egy ország kerek e világon, amelynek liberális, balos értelmisége a világjárvány következtében ránk szakadt, eddigi életünket teljesen felforgató drámai helyzetben a segítés, az együttműködés, a társadalom megnyugtatása helyett csupán a politikai hasznán mérje a járvány elborzasztó következményeit.
Így jutottunk odáig, hogy a halál csupán olyan, naponta közölt statisztikai adattá vált, amelyet pusztán lejáratásra használnak nevezett hullarablóink, a járvány kezelésében részt vállaló orvosainkkal, tudósainkkal, az operatív törzzsel és a mögötte dolgozó több ezer névtelen segítővel szemben. Hogy vált lehetségessé, hogy azok a meghatározások kezdjék el dominálni a tájékoztatást, mint például ,,a világon a legrosszabbul teljesítünk” vagy ,,nálunk halnak meg a legtöbben”, mi értelme annak, hogy ,,kétszeresére növekedett a fertőzöttek száma” vagy dobogósok vagyunk bármilyen, a járvánnyal kapcsolatos történésben ilyen és olyan kifordított elemzésekre hivatkozva?
Néha úgy érzem magam, mintha Fekete-Győr András és társai aknamunkája ellenére az eredetileg tervezett helyett mégis járványügyi olimpia zajlana hazánkban, amelyen negatív értelemben feltétlenül és mindenben a dobogó tetejére szeretne állítani bennünket, magyarokat a balos politikai és szurkolói keménymag. Szerintük az aranyérmet már megnyertük a lélegeztetőgépek számának versenyében, a nem megfelelő számú napi koronavírusteszt elvégzésében sajnos csak az ezüstéremig jutottunk Felső-Abszurdisztán kiemelkedő teljesítménye miatt, de említhetném, hogy rendkívül szoros versenyben pusztán a célfotó döntötte el, hogy a járványügyi korlátozások bevezetésében ,,csak” megosztott bronzérmet akaszthattak a nyakunkba.
