Az oltóanyagokért miért nem tüntetnek?

Egyre-másra jönnek a hírek a hatalmas korlátozásellenes tüntetésekről Nyugat-Európából, egyik nap Németországban volt egy, másik nap Londonban.

2021. 04. 28. 9:00
null
Berlin, 2021. április 21. A koronavírus-járvány megfékezését célzó kormánypolitika ellen tüntetők egyikét veszik őrizetbe a rohamrendőrök Berlinben 2021. április 21-én, miközben a német parlament a védekezéssel kapcsolatban a szövetségi kormánynak kiterjesztett jogköröket adó törvényjavaslatról vitázik. MTI/EPA/Filip Singer Fotó: Filip Singer
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Egyre-másra jönnek a hírek a hatalmas korlátozásellenes tüntetésekről Nyugat-Európából, egyik nap Németországban volt egy, másik nap Londonban. Egyértelműen a Covid megfékezésére hozott óvintézkedések ellen mennek utcára szinte őrjöngve, végeredményben a koronavírus létezését is kétségbe vonva, a szigorítások azonnali megszüntetését követelve. Mégis, az embernek valami hiányérzete támad a nagy egymás sarkára taposós, maszktalan tülekedések láttán. Nem feltétlenül arra gondolunk, hogy a józan ész hiánya ­ordítóan szembeötlő.

Hisz mégsem lehet olyasvalamit nem létezőnek tekinteni, ami világszerte milliószámra szedi áldozatait, a biztonsági rendszabályok ellen demonstrálni pedig kábé olyan szellemi nívóra utal, mintha valaki a homokzsákokat elbontaná árvíz idején.

De megfigyelte-e már bárki, vajon mi az, amiért nem demonstrálnak sehol soha Lisszabontól Berlinig? Több vakcinát kérve még mintha egyetlen hangos protestáló szó sem hangzott volna el, híradások ilyesmiről nem érkeznek. Holott ez az egyetlen, aminek tényleg lenne értelme. Logikus, kézenfekvő volna, hogy a tömegek tiltakozzanak, követelve a több oltóanyagot, mivel Nyugat-Európa legtöbb államában éppen ez a hiány okozza a korlátozó intézkedések kényszerű meghosszabbítását.

Jogos volna ezért az elementáris erejű felháborodás, amiért a brüsszeli uniós központ annyira elbaltázta a vakcinabeszerzéseket, pocsék, dilettáns szerződéseket kötve, hogy egyelőre csak elégtelen mennyiségű oltóanyagot tudnak a tagállamok számára biztosítani. Hát emiatt miért nem vonulnak utcára az emberek odaát hosszú, szociális távolságot tartó sorokban? Igazán kiabálhatnának teli torokból amiatt is, hogy a hatékony kínai és orosz vakcinákat lényegében bojkottálja a brüsszeli központi adminisztráció. A tutyimutyi, az ­uniós retorziótól nyárfalevélként reszkető tagállami vezetések azonban, hiába a magas szintű tudományos referenciák, szakvélemények, nem mernek rendelni a keleti oltóanyagokból.

Ideje most már feloldanunk a látszólagos rejtélyt, mitől van ez az irracionális, önérdekrontó viselkedés a nyugati, valamikor szebb napokat látott metropoliszokban. Bizony lehet sejteni már innen is, hogy a vihariramban szélsőségesedő baloldalról fúj a szél ez esetben is. Úgy is fogalmazhatunk némi népmesei áthallással, hogy most is NGO-szagot érezhetünk. Egy tüntetésről ugyanis már abból is lehet tudni a baloldali gyökereket, eredetet, hogy csupán valami ellen tudnak demonstrálni, valamiért, elérendő pozitív célért soha. Itt pedig valamiért, a megfelelő vakcinaellátásért kellene felszólalniuk.

Nyilván nem kell minden bokor, illetve megmozdulás mögött farkast és Sorost sejteni, ám az a tapasztalat, hogy a legtöbb káoszpárti, irracionális akció mögött a spekulánsguru áll a hálózatával, felforgatásra szakosodott álcivil NGO-ival. Ehhez vegyük hozzá csak nyugodtan, hogy az álfilantróp krőzus finoman szólva nem igazán áldoz pénzt a vakcinák kifejlesztésére, beszerzésére, ami összecseng a nyugati tüntetők oltásközömbös, vírustagadó hozzáállásával. Támogatott viszont régebben kanyaró elleni oltást ellenző szervezeteket Romániában. Ne feledjük Soros György tavalyi születésnapi interjúját, amelyben kifejtette: a járvány okozta helyzet „forradalmi pillanat, amikor a normális helyzethez képest sokkal több a lehetőség”.

Egy biztosnak mondható: a baloldali komplexum, politikai konglomerátum áll a tüntetések hátterében, amely az oltásokat nem tartja fontosnak – csak ha kampányolni kell ellene. Nem véletlen, hogy minden sajnálatosan negatív statisztikai adatot számontart és sulykol a nyugatról vezérelt hazai baloldal – csak a lakosság átoltottságát, a beoltottak számát nem szeretik még csak említeni sem.

A WHO nagyon megdicsérte hazánkat a lakosság nagyarányú beoltottságáért, sikeres oltási programunkért. Érdemes megnézni, hogyan nyelte le, hallgatta agyon ezt a pozitív hírt is a baloldali média, ha pedig mégis beszámoltak róla, a hamisításig bagatellizálták. Ugyanezen oltásellenes okból támadta meg az egyik legfőbb sorosista szervezet, a TASZ a vakcinaigazolványt, arra az álindokra hivatkozva, hogy diszkriminatív az első oltás után megkapni a kártyát.

Mindezek után sajnálatosan meg kell állapítani, hogy a globalista szélsőbaloldal immár nem csupán az oltást, hanem a világjárványból való mindenfajta kilábalást ellenzi, támadja. Úgy vélik, hogy a politikai esélyeiket csökkentené, ha a lakosságot a jövőben nem tartaná már sakkban a pandémia, s veszélyes önállóságra vetemedne megnövekedett önbizalmával. ­Emiatt ha a tüntetésnek van helye a közéleti, politikai eszköztárban, legfőbb ideje, hogy a sunyin járványpárti baloldal ellen alkalmazzák. De az is megteszi, ha tüntetőleg visszaverik az emberek a baloldali szereplők, fake news üzemek pánikkeltő próbálkozásait.

(Borítókép: A koronavírus-járvány megfékezését célzó kormánypolitika ellen tüntetők egyikét veszik őrizetbe a rohamrendőrök Berlinben 2021. április 21-én, miközben a német parlament a védekezéssel kapcsolatban a szövetségi kormánynak kiterjesztett jogköröket adó törvényjavaslatról vitázik.

Forrás: MTI/EPA/Filip Singer)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.