A németellenes koalíció három nagyjának egyike, Winston Churchill a közös ellenség, a Harmadik Birodalom legyőzéséig félretette antikommunista meggyőződését. Ettől függetlenül érdemei, például az isztriai szövetséges partraszállás sürgetése, a fultoni beszéd és az oroszok csalárdságáról vallott őszinte meggyőződése közismert. Híres külügyminisztere, a későbbi miniszterelnök, Anthony Eden az emlékirataiban ezt írja: „A kommunisták számára a tűzszünet csupán egy pillanat volt, hogy rendbe szedjék soraikat. Egy epizód volt csak számukra a háború. […] Ez a gépies célratörés az, amely annyira elképeszti a Nyugatot, s amellyel a nyugati világ nem tudott szembeszállni – képtelen fölébe kerekedni. […] Az oroszok akkor nagyon is tudatában voltak erejüknek, és nem ismertek el mást, csak a nagyobb erőt.”