Előfordul néha, hogy az átlagember, az egészen kicsi kisember, aki látszólag inkább elszenvedője a történelemnek, mintsem alakítója, elveszíti a maradék illúzióit is a politikával kapcsolatban. Nem arról beszélek, hogy valaki egy az egyben elutasítja az egészet mint úri huncutságot, hanem aki beleáll rendesen valamibe, aztán meg csak áll, mint ló a rozsban. Mert ha én, mondjuk, Jobbik-szavazó lennék, még akkor is elbizonytalanodnék kissé, ha azt látnám, amint a parizeres srác összebútorozik Kálmán Olgával, ha annak idején végigszenvedtem volna a néhai SZDSZ násztáncát az MSZP-vel. És persze fordítva is. Ez nem az én bajom szerencsére, csak nézelődöm, és olykor felkapom a fejem.
De vannak ennél cifrábbak is a nagyvilágban. Például talán sehol sem szeretnék kevésbé kisember lenni, mint Észak-Koreában. Igaz, nagy sem nagyon, mert akkor is könnyen egy ágyúcső elé kerülhetnék. Ott ugye adott ez a Kim Dzsong Un a korszerű frizurájával, aki Svájcban tanult, stikában amerikai filmeket nézeget a saját mozijában és nagy haverja a Féreg, aki egy kosárlabdázó volt, ám ugyanakkor nemrég rövidített még egyet a rabláncon. Most éppen a külföldi kulturális és szórakoztatóipari termékekkel kapcsolatban. Rájött ugyanis azzal a rengeteg eszével, hogy a média a számtalan leágazásával hatékonyabb eszköz az emberek tudatának átformálásához, mint holmi direkt rendszerellenes politikai propaganda.
És az a szörnyű, hogy teljes mértékben igaza van. Ezért aztán a kedves Kim nem lacafacázott sokat: egy új törvény értelmében, ha valakinél nagyobb mennyiségű veszélyes méreganyagot, azaz például amerikai, dél-koreai, esetleg japán médiaterméket találnak, az halálbüntetéssel sújtható. Nem úgy van tehát, mint Kádár alatt, hogy amennyiben egy stóc párizsi Magyar Füzeteket, esetleg Márait vagy Orwellt találtak a hátizsákodban az éber vámosok, akkor már megint nem kaptál útlevelet. Nincs kecmec, bedarálnak a kimcsibe. Ha viszont szimplán csak fogyasztó vagy, megúszhatod tizenöt év munkatáborral. Agyrém. A skála egyébként igencsak széles. A büntethetőségbe a kulturális termékeken kívül beletartoznak a szappanoperák, a ruházati stílusok, a hajviselet, de még a szleng is.
