Feladta a leckét a balliberális és szélsőjobbos ellenzéknek Orbán Viktor, amikor a Világgazdaság konferenciáján bejelentette: nem kell azon gondolkodnunk, hogy hová tegyük a gazdaság többletteljesítményéből származó extra pénzt, a legegyszerűbb, ha visszaadjuk az embereknek, akik megkeresték. S ez a helyzet a nyugdíjprémiummal is: ha növekszik a gazdaság, akkor annak kedvező hatásaiból az idősebb korúak se maradjanak ki. Ugyanakkor a gyermeket nevelő szülők személyi jövedelemadó (szja) visszatérítésében a különbség, hogy ők éppen aktívak, ezt a pénzt ők keresték meg.
A miniszterelnök múlt heti bejelentését azóta számos, nem túl hízelgő komment érte a politikai túloldalról. Tény azonban, hogy egyfelől adózni általában senki sem szeret, másfelől pedig ez a legjobb pénzügyi reakció a mögöttünk hagyott másfél évre. Miközben ugyanis az ellenzék, s a hozzá tartozó szakértői gárda eddig azt kifogásolta, hogy a padlóra jutott embereknek semmi sem jut, most ámulatukban szóhoz sem jutnak.
Tudniillik a gyermekkel rendelkező családok személyi jövedelemadójának a visszatérését kevesellni nem lehet, többet pedig észszerűtlen kérni. S ha már az észszerűség kereteit boncolgatjuk: meghatározott mértékű gazdasági növekedés mellett adható majd jövő év elején a visszatérítés, 5,5 százalékos bővülés a feltétel. A szóban forgó intézkedés miatt a tervezett költségvetési hiány pedig nem szaladhat el. Egy kis kitérő: a gazdaság többletteljesítményéből származó extra pénz háttere pont ez: amennyiben ugyanis magasabb lesz a gazdasági növekedés, akkor a költségvetés bevételi oldala is gyarapszik.
Már a fülemben hallom a kétkedők felvetését: ezen lépés semmi mást nem szolgál, mint hogy a Fidesz–KDNP megnyerje a következő évi választásokat. Mondják ezt azok, akik mindent megtesznek azért, hogy hatalomra kerüljenek: lásd közös ellenzéki lista és egyéni képviselőjelöltek, a balliberálisoktól kezdve egészen a szélsőjobbig, valamint fedezetlen ígérgetések tömkelege.
Úgyhogy a „kedvükért” térjünk is ki erre: mármint az újabban oly sokszor emlegetett, meglóduló költségvetési hiányra. Aki esetleg elfelejtette volna: Magyarország – az elhibázott balliberális gazdaságpolitika következményeként – kilenc évig ült az európai uniós szégyenpadon. Akkora hiányt termeltek ugyanis az MSZP–SZDSZ-kormányok! Égbekiáltóan kellemetlen volt a helyzet: ellenünk tartott a leghosszabb ideig az EU úgynevezett túlzott deficit eljárása. 2004-től, vagyis uniós csatlakozásunk óta a szégyenpad number one-ja volt hazánk. Nem árt ezt elfelejteni, továbbá a trükkök százait sem! Vagyis a fő bírálóknak nyugodtan lehet üzenni: tetszettek volna legalább egyszer normális büdzsét készíteni…