Lehetne azon is lamentálni, hogy a tavaly tavasszal berobbanó járvány óta immár eltelt másfél esztendő, és még híre-hamva sincs a helyreállítást, az uniós gazdaság újraindítását szolgáló közösségi pénzesőnek.
De honnét is jön ez az uniós forrás? Ha esetleg valaki elfelejtette volna, az Európai Bizottság a helyreállítási programot kötvénykibocsátásból fedezi, s az első úgynevezett kamatszelvényű papírt már ki is bocsátották. Magyarán az EU a világ pénzpiacán hitelt vett és vesz fel ahhoz, hogy az uniós tagállamok fejlesztési tervüket finanszírozni tudják. Ebből is látszik, hogy Brüsszelben újra politikai kérdéssé igyekeznek alakítani egy tisztán gazdasági ügyet. Minden mindennel összefügg: hazánk és vele együtt a gazdasági-piaci szereplők – multicégek, bankok, de még az infrastruktúra is – szerves részei a kontinensnek.
Mi lesz velünk helyreállítási pénz nélkül? Valószínűsíthető, hogy előbb-utóbb lesz megállapodás, vagyis nem kell végleg lemondani róla, ám ettől függetlenül is „combos” a magyar gazdaság. Minden előrejelzés alapján a magyar gazdaság teljesítménye akkor is hat százalék felett nőhet az idén, ha az Európai Uniótól egyetlen fillér sem érkezik az év végéig. Jövőre pedig újabb 5,3 százalékos növekedéssel számol a magyar kormány, vagyis a gazdaság másfél év alatt ledolgozhatja azt a veszteséget, amit a koronavírus-válság miatt szenvedett el. A lényeg, hogy amennyiben akarná, akkor sem tudná elgáncsolni Brüsszel a magyar gazdaságot.
Ezzel együtt persze bízhatunk abban, hogy a józan ész végül felülkerekedik, sikerül észszerű megoldást találni. Ha ugyanis a jogérvényesülésért felelős uniós biztos álláspontja marad érvényben, akkor az EU nem a magyar kormányt bünteti, hanem például az itt működő nyugati és uniós cégeket, összességében pedig a magyar gazdaságot. S vele együtt Magyarországot is.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!