Százméteres magasságból csapódtak ártatlan civilek a földbe, miután egy amerikai katonai szállító-repülőgép törzsére felkapaszkodva próbáltak kimenekülni a földi pokolból. A halálfélelemtől megzavarodott tömegben bomba robbant: kétszáz gyerek, nő és férfi teste szakadt cafatokra. Az utcákon, a városban és az egész országban az emberi kegyetlenség megtestesítői masíroznak felfegyverkezve, s úgy kerülgetik a rémült, menekülő civileket, mint kiéhezett oroszlánfalka a gazellákat.
Ezek az események nem valamely hollywoodi film leíratából származnak, hanem két héttel ezelőttről, Kabulból, miután húszéves katonai megszállást követően kivonult az Amerikai Egyesült Államok hadserege. A demokrácia önjelölt őreinek és egyben kéretlen terjesztőinek áldatlan munkája után pedig ott maradt a korábbi önmagához képest is több évtizedes hátrányba süllyedő Közel- és Közép-Kelet. A közbeszédben csak megszállt, ám valójában leigázott Afganisztán és Irak, a Közel-Kelet autoriter berendezkedésű államait lenullázó és gazdaságilag megsemmisítő „arab tavasz”, az amerikai titkosszolgálatok támogatásával életre hívott iszlamista ISIS terrorszervezet, valamint a hozzá képest még akár mérsékeltnek mondható, a mártírhalálba és az öngyilkos merényletbe vetett hitében azonban megingathatatlan tálib mozgalom jelenti a nyugati „megmentők” megjelenésének következményeit. Ha pedig az arab világ országainak nyomora nem lenne elég súlyos eredője a demokráciaexportban, tehát a gyengébb régiók leigázásában és kizsákmányolásában utazó Amerikai Egyesült Államok tevékenységének, akkor elegendő visszaidézni, hogy 2015-ben milyen erejű migrációs hullám zúdult Európára és hogyan vált a nyugat-európai hétköznapok részévé a terrorfenyegetettség.
Ahelyett azonban, hogy a magát erkölcsi non plus ultrának beállító Európai Unió elhatárolódott volna az Egyesült Államoktól, amiért cserben hagyta a szövetségeseit és újabb társadalmi katasztrófát idézett elő az arab világban, az EU újabb lehetőséget lát az illegális migráció támogatására. „Erkölcsi kötelességünk az afgán menekültek befogadása!” Ez a mondat Ursula von der Leyentől, az Európai Bizottság elnökétől származik, az Európai Parlament egy kisebb képviselőcsoportja pedig a napokban vetette fel, hogy egy 2001-es uniós jogszabály alapján meg kell nyitni a migrációs folyosókat az Afganisztánból érkezők előtt. Mintha 2015 óta nem történt volna épp elég terrortámadás Európa nyugati részén és nem haltak volna meg civilek százai. Pedig ezek a merényletek mély nyomot hagynak a közösségben.