A fejlett világ szinte minden országa jelentős demográfiai kihívásokkal küzd, napjainkra Európa egyik országában sem születik az önfenntartáshoz szükséges elégséges számú gyermek. A születéskor várható élettartam kitolódása okán egyre kevesebb aktív munkavállalónak kell az egyre több inaktív idősről gondoskodnia. Az idősek generációja azonban több évtizedes becsületes munka után joggal várná azt, hogy elismeréssel és megbecsüléssel tekintsenek rájuk, ne fenntarthatósági problémaként. A legtöbb fejlett gazdaság jelentős munkaerőhiánnyal küzd már rövid távon is, különösen igaz ez a magas szintű tudást igénylő munkakörök esetében.
Az európai fősodor döntéshozói mégsem említik az európai gyermekek születésének támogatását a megoldások között. Ehelyett a migrációt erőltetik, illetve mivel az a legritkább esetben oldja meg gazdaságaik képzett munkaerő iránti igényét, érvényesül a 2004 óta csatlakozott államokból az agyelszívás. A migránsok tömeges beáramlásának munkaerőpiacokra gyakorolt pozitív hatásaira kézzelfogható cáfolatot ad az az aktuális hír, hogy a német posta hazánkban toboroz kézbesítőket.
A 2010 és 2020 közötti évtized európai uniós adatai azt mutatják, hogy azokban az országokban nőtt tartósan a gyermekvállalási kedv, amelyek nem a migráció elősegítésével, hanem a saját gyermekek megszületésének támogatásával, a családok megerősítésével kívánták mérsékelni a népességfogyást. Az EU tagállamai közül Magyarországon nőtt legnagyobb mértékben – negyedével – a termékenységi ráta. Talán jobban kifejezi ennek a pozitív változásnak a jelentőségét az, hogy ezáltal 115 ezerrel több magyar csecsemő született az előző évtizedben hazánkban ahhoz képest, mint ha a 2010-es szinten maradt volna a gyermekvállalási hajlandóság.
Az előző tíz évben 16 tagállamban csökkent, 11 tagállamban nőtt a termékenység, a liberális migrációs politikát követő tagállamok közül mindössze Németországban volt érdemi a növekedés (11 százalék), miközben a migrációt elutasító, a saját családok boldogulását segítő tagállamok közül hazánk mellett a visegrádi partnereink mindegyike, valamint Lettország, Litvánia és Románia esetében is érdemi emelkedés figyelhető meg. Ezzel ellentétben olyan elsődleges migrációs célországok, mint Franciaország, Svédország, Belgium vagy Hollandia esetében is jelentősen csökkent a termékenységi ráta.
Zsidó–keresztény kultúránk megőrzése, fenntartása érdekében is elengedhetetlen az európai polgárok által vágyott gyermekek megszületésének támogatása.