Naponta jönnek riasztó hírek a lengyel−belarusz határon zajló eseményekről. Az illegális migránsok erőszakos betörési kísérletei már-már fegyveres konfliktussal fenyegetnek, és a nyugat-európai országokban is egyre jobban fitogtatják erejüket a bandákba verődött jövevények. Helyi illetőségű polgárokat, rendőröket támadnak meg, és sűrűn kiveszik részüket a nők elleni erőszakos bűncselekményekből. Miközben Nyugaton a beilleszkedni képtelen migránsok miatt (is) romlik a közbiztonság, Ferenc pápa ismét felemelte hangját az Európába özönlő illegális migránsok érdekében.
A szentatya nemrég azt kérte az érintett országoktól, hogy ne küldjék vissza az érkezőket, mert ezzel nagy szenvedéseknek teszik ki őket. A katolikus egyházfő a római Szent Péter téren összegyűlt hívők és zarándokok előtt szólította fel a nemzetközi közösséget, hogy ne küldjék vissza a migránsokat, és találjanak megoldást a Földközi-tengeren kialakult migrációs helyzetre. Ez az üzenet a jelenlegi brüsszeli vezetés számára nyilván szimpatikus, ugyanakkor hallani olykor meglepő véleményeket is.
Manfred Weber, az Európai Néppárt európai parlamenti frakcióvezetője például támogatja, hogy az unió pénzt adjon a lengyel−belarusz határon készülő kerítéshez. Azt viszont ellenzi, hogy megtérítsék Magyarország kerítésépítési költségeinek legalább egy részét. A nekünk szánt provokatív üzenet egyértelműen jelzi, hogy Brüsszel nyíltan vállalja a velünk szemben gyakran alkalmazott kettős mércét.
Ferenc pápa beszédében az afrikai migránsokra helyezte a hangsúlyt, de szólhatott volna a Közel-Kelet és Közép-Ázsia felől özönlő menekültekről is, mivel a ránk nehezedő migrációs nyomás ebből az irányból is rohamosan nő. Brüsszelben következetesen migrációról beszélnek, de egy pillanatra se feledkezzünk meg arról, hogy szinte minden esetben illegális migrációról, szervezett emberkereskedelemről van szó. Ferenc pápa üzenete a nemzetközi közösségnek szólt. A földközi-tengeri illegális migráció viszont Európa felé irányul, ezért ezzel a súlyos, évek óta tartó problémával végső soron az uniónak kell szembenéznie és megküzdenie. Nyugat-Európa országaiban az álhumanista nézeteket hangoztató balliberális politikai vezetők saját országaik polgárait vállalhatatlan áldozatok elviselésére kényszerítik. Gondoljunk az iszlám terrorizmusra, a nők elleni tömeges, brutális erőszakra, a keresztényekkel és a zsidókkal szembeni atrocitásokra, a befogadó országok adófizetőinek növekvő gazdasági terheire. Ezeket a vezetőket egyáltalán nem aggasztja, hogy a kereszténység egyre jobban háttérbe szorul, hogy a kontinens elveszíti keresztény hagyományait és arculatát. Ideje lenne, hogy a szentatya nekik is jelezze az ebből fakadó veszélyeket. Az Afrikából (Guinea) származó Robert Sarah bíboros Isten vagy a semmi című, magyarul először 2015-ben megjelent kötetében (fordította Barsi Balázs) olvasható: „Úgy látom, hogy egy Isten nélküli Nyugat óriási gazdasági, katonai, technikai és médiabefolyása csapás lehet a világra. Ha a Nyugat nem tér meg Krisztushoz, azzal végzi, hogy elpogányosítja az egész világot. […] Hogy keresztény újjászületés lehessen, a régi keresztény hagyományú országoknak szükségük van új erőforráshoz jutni, ezért rá kell lépni az új evangelizáció útjára.”
A mai brüsszeli vezetést nem érdekli a keresztény újjászületés, az általa szorgalmazott migránspolitika egészen más célokat tűz maga elé. Miközben úgy tesz, mintha fékezni akarná az illegális migrációt, bírálja azokat az országokat, amelyek kerítéssel is gátat akarnak vetni a folyamatnak. Vajon miként segíti a Nyugat a legrosszabb helyzetben lévő afrikai országokat? Sarah bíboros könyvében erre is megtaláljuk a választ: „Arra a kontinensre vonatkozóan, ahonnan származom, erélyesen le akarom leplezni azt a törekvést, hogy politikai és pénzügyi érvekkel hamis értékeket erőltessenek a társadalmakra. Bizonyos afrikai országokban magukat a genderideológiának szentelő minisztériumokat hoznak létre gazdasági segítségért cserébe. […] Nagy sajnálattal állapítjuk meg, hogy az úgynevezett »egészséges szaporodás« már világméretű politikai normává lett. Ez a norma magában foglalja azt, amit a Nyugat a legerkölcstelenebb módon felajánl a világ más részeinek a fenntartható fejlődés érdekében. […] A genderideológia lett az együttműködés és a fejlődés perverz feltétele.”
Tudjuk, ez a tendencia Ferenc pápának sem tetszik, aki határozottan kiáll a hagyományos családmodell megőrzése mellett − nagyon helyesen. Nem tanácsolhatjuk a szentatyának, mit tegyen, de nem ártana, ha hatékony üzeneteket küldene azon nyugati országoknak, amelyeknek vezetői az afrikai országoknak nyújtott gazdasági támogatást a genderideológia elfogadásához kötik. És persze azon országoknak is, amelyekben embereket üldöznek a vallásuk és a világnézetük miatt.
Nyilvánvaló, hogy az illegális migránsok mértéktelen, korlátlan befogadása miatt az érintett országokban egyre nehezebb megőrizni a társadalmi békét. Legalább ennyire fontos tisztában lenni azzal, hogy az illegális migráció a kereszténységet elutasító tömegek beözönlésével is jár, ami tovább rontja a keresztény gyökereit, értékeit rohamosan elveszítő Európa önvédelmi képességét, túlélési esélyeit.
Európa polgárai ma már nem nézhetik ölbe tett kézzel a sorsukat érintő kártékony folyamatot. Fel kell ébredniük, mert kontinensünkön nem lehet helye olyan politikai vezetésnek, amely semmibe veszi a veszélyt, sőt még sietteti is Európa furcsa halálát.
A szerző író, újságíró
Borítókép: Robert Sarah (Forrás: Facebook)
