És ugyanez megy a másik fronton: nem a szexuális devianciák, nemi identitászavarok gyógyításán fáradoznak, hanem azok népszerűsítésén, terjesztésén. Mintha ez valami boldog, vidám létállapot lenne, nem pedig bűn vagy biológiai zsákutca. A jólétben teljesen eszét vesztett Nyugaton ma már nemcsak mesedélutánokat tartanak a kisgyermekeknek a nemátalakító műtétekről meg a hormonkezelésekről, hanem végre is hajtják azon, aki kéri.

Egy fajfenntartásra és területe megvédésére képtelen, dekadenciába zuhant civilizáció végvonaglása ez. Hogy egy évig vagy egy évtizedig tart még a rángatózás, nem tudjuk, de napról napra azt érezzük, a bábeli zűrzavar már aligha fokozható. Bábel tornya fölépült. De, ahogy Ákos énekli: „a toronynak dőlnie kell”.

Oly korban élünk, amikor némelyek már a „hölgyeim” és „uraim” kitételt is sértésnek veszik. Használjuk hát annál inkább! A józan észnek nem szabad meghátrálnia az őrület előtt.

Korunk inkvizítorai, a Sargentinik forralják a vizet üstjeikben. Nekünk készítik és mindazoknak, akik nem tapsolnak elég hangosan a család, a kereszténység, a nemzetek fölszámolásának. Azoknak, akik nem lelkesednek érte, ha hazájuk maradék szuverenitását elveszik, alkotmányát sárba tiporják, s egy európai szörnybirodalomba kényszerítik. Hát nem ismerős? „Szövetségbe forrt szabad köztársaságok…”

A Sargentinik és Verhofstadtok mögött álló nemzetközi hálózat is egy felsőbbrendű embertípust akar kitenyészteni, mint a nácik: a multikulturális, vallástalanított, semleges nemű fogyasztózombit. Ők alkotják majd a szép új világ „nyitott társadalmait”.

A nyugati emberek átkalapálásához két fontos dolog kell: agymosás és káosz. Rábeszélik őket, hogy jó lesz nekik, ha a szülőföldjüket elárasztják Ázsia és Afrika lakosságával. Aki nem így gondolja, azt megszégyenítik, fenyegetik, kirúgják az állásából, olykor be is börtönzik. Az össznépi emberkísérlet másik fontos kelléke a káosz, amely azért kell, hogy a végsőkig elhülyített és megfélemlített emberek maradék tartását is megtörjék. Így már bármit megtesz, amit a tévén, interneten a fősodor parancsol neki, csak ne bántsák. Így készülnek az atomizált társadalmak fogyasztózombijai, akik parancsra térdepelnek, szivárványos zászlót lengetnek, vagy éppen fosztogatnak és agyonverik, aki a boltját védi…

E nagybeteg világ híreit olvassuk, figyeljük nap nap után. Nincs menekvés előlük. Csak néhány kedves cím: Nem díjaznak többé külön női és férfi színészeket a berlini filmfesztiválon, Három hónap házasság után válik a nő, aki önmagát vette feleségül, Döntött az Európai Parlament: a férfiak is szülhetnek, Homoszexuális Mikulással reklámoz a norvég posta, Bemutatkozott az Európai Parlament LMBTQ-ügyi nagykövete.

Ez az LMBTQ-nagykövet aztán aggódott egy sort hazánk LMBTQ-helyzete miatt. Ugyanis több tíz millió európai őshonos nemzetiség (köztük a külhoni magyarok) elnyomása, nyelvhasználatának korlátozása, jogfosztása, önrendelkezésének megtagadása Brüsszelt nem érdekli – de a magukat nőnek képzelő férfiak nemátalakító műtétje és annak tb-támogatása igen. És amúgy is: kit érdekel a székely autonómia, amikor a magyar tranzitzónában csak háromfogásos menüt kapott a bangladesi népvándorló?

Íme, ide jutott a Nyugat, amelyhez mi folyton-folyvást föl akartunk zárkózni! Pardon, de én nem akarok.

És mi a helyzet velünk, magyarokkal? Mi milyen gazdasági, morális és lelkiállapotban vagyunk?Most olyan nemzeti kormányunk van, amely komoly erőfeszítéseket tesz a világtörténelem legaljasabb békediktátumával megcsonkolt magyar nemzet határokon átívelő, békés újraegyesítésére, lelki sebeinek begyógyítására. Kettős állampolgárság, templom- és intézményfelújítások, új iskolák, óvodák, bölcsődék, sportpályák építése. Hogy végre ne sunnyogva, hanem emelt fővel, büszkén élhessenek, gyarapodhassanak szülőföldjükön külhoni testvéreink. S mindemellett, ami talán még fontosabb, Kárpát-medencei rendezvényekkel, iskolai csereprogramokkal, kirándulásokkal a nemzet kötőszövetét is újraépítik: összekötik a magyart a magyarral.

Eközben a gazdaság szárnyal, Európa éllovasai közt vagyunk. Most valóban nagyot ugrik a pannon puma. Alacsony munkanélküliség, csökkenő államadósság, történelmi léptékű béremelések, közműcégek és stratégiai vállalatok visszavásárlása (emlékezzünk: 2002 és 2010 között 190 állami céget adtak el Gyurcsányék!), a hazai közbeszerzéseken a külföldiek helyett végre a magyar cégek tarolnak (ezért is a sok brüsszeli fenyegetés, zsarolás). És nem utolsósorban: rezsicsökkentés és a világ egyik legnagyvonalúbb családtámogatási rendszere. Jól látszik: 2010 óta nem a globalista hálózatokat kiszolgáló helytartótanács áll az ország élén, hanem egy családbarát, nemzeti elkötelezettségű, patrióta kormány.

A sztálini helyett végre van saját alaptörvényünk. Amiben benne van: Magyarországra nem telepíthető be idegen népesség. Ha jövő tavasszal a magyarok megkergülnének, és visszatapsolnák Gyurcsányékat, ezzel akkor sem tudnak majd mit kezdeni. Ha pedig feles többséggel mégis megfleckzoltánoznák az alkotmányunkat, akkor azt is bánni fogják, hogy a világra jöttek.

Alaptörvényünk azt is rögzíti: a házasság férfi és nő közt köttetik, az anya nő, az apa férfi. Akárhogyan tombol és fenyegetőzik Gyurcsányné meg genderfluid csapata: ez így is marad! Nem fogjuk hagyni, hogy kisóvodások, kisiskolások fülébe nemváltoztatásról, csonkításos műtétről, hormonkezelésről duruzsoljanak meséket, elméjüket megmételyezzék. S ha ne adj Isten Gyurcsányék genderlobbija mégis hatalomra vergődne, és rá akarná ereszteni gyermekeinkre a gendercukrosbácsikat, akkor korbáccsal kergetjük ki őket az óvodákból!

Magyarországon ma nincs baloldal. Egy nemzetközi bűnszervezet helyi ágensei azok, akiket mi – megszokásból – baloldalnak nevezünk. Ma Magyarországon a baloldal egyetlen emberből áll; őt úgy hívják: Schiffer András. Ő mondta: – A globális progresszív hálózatoknak az az érdekük, hogy lehetőleg globális méretekben sikerüljön a társadalmakat szétverni, tehát meggyengíteni minden természetes közösséget.

Ami pedig a jövő évi, sorsdöntő választást illeti: bármi megtörténhet. Ne feledjük: „Nem közvélemény-kutatást, hanem választást kell nyerni.” Irgalmatlan háború lesz, s ha a nemzeti oldal nem ad bele apait-anyait, Magyarország a globalisták prédája lesz.

Van egy dakota közmondás: „A medvét a lendület viszi a lejtőn lefelé, a dakotát meg a tehetetlenség.” A magyarországi baloldalt pedig egy futóbolond. Reméljük: a népszerűségi lejtőn is kitart a lendületük. Azoknak a honfitársaimnak is van egy dakota közmondásom, akik azon morfondíroznak, hogy esetleg Márki-Zayra szavazzanak. „Vak lóval ne vágtass a fák közé.”

Borítókép: Pilhál György és Pilhál Tamás (Fotó: Teknős Miklós)