Várható volt, hogy Hadházy Ákos karácsonykor is odapiszkít a nemzet fenyőfája alá. Mert ő egész egyszerűen ilyen típus. Amikor mindenki áhítatosan ünnepel, neki akkor is a pályára kell futnia, ádámkosztümben.
December 26-a fenyőillatú délutánján, amikor minden jóérzésű ember a karácsonyfa alatt majszolta a bejglit, illetve játszott a gyermekével, unokájával, a lódoktor azon tombolt a Facebook-oldalán, hogy Pócs János fideszes országgyűlési képviselő miképpen merészelt több mint tízezer süteményt ajándékozni jászsági rászorulóknak. Vagy legalábbis miért írta oda az adományos dobozokra, hogy az ajándék tőle származik, egyáltalán hogy mert karácsonyi üdvözletet küldeni az embereknek. Pócs, szégyellje magát! – őrjöngött Hadházy. Továbbá szégyellje magát Pócs fia is, amiért a cégétől bérli az épületet a népkonyha.
Egészséges ember ilyenkor hátrahőköl. Mert nem érti, föl nem foghatja, hogyan áradhat ki valakiből ennyi gyűlölet. És éppen karácsonykor. Félelmetes. A következő reakció viszont a szánalom. Hiszen könnyen belátható: kétségbeejtő lehet ilyen torz lelkivilággal, ilyen nyomorultul létezni. Talán nem is létezés ez, hanem valami más. Pócs János is átérezhette Hadházy tragédiáját, ezért elegánsan ennyit válaszolt neki: „Karácsony alkalmával 10 500 darab süteményt ajánlottam fel a Jászsági Népkonyha szolgáltatás igénybe vevőinek. Büszke vagyok arra, hogy mi adunk az embereknek, és nem elveszünk, mint ahogy azt korábban a baloldal tette. Persze tudom, Hadházy Ákos ezt nem értheti. Ettől függetlenül békességet és szeretetet kívánok neki is, legalább ilyenkor, karácsonykor.”
December 25-én is padlógázzal ámokfutott Hadházy, akkor azt írta az oldalára: „A béke, a szeretet, a fény, a hit, a remény ünnepén sem felejthetjük el, hogy átlagosan 10 percenként megfullad valamelyik kórházi ágyon egy honfitársunk.” S mindezt természetesen egy öblös orbánozásba csomagolva.
Hadházy olyan, mint Szauron gyűlölettől izzó szeme: sosem alszik, forog ide-oda, lesi, hol gonoszkodhat egyet. Néhány nappal karácsony előtt például egy főügyész tragikus halálából próbált magának szavazatokat kisajtolni. „Sokatmondó az is, hogy a Simonka- és a Boldog-ügyet felgöngyölítő kecskeméti főügyész öngyilkos lett” – lihegte Facebook-oldalán. Ez már tényleg annyira a legalja, hogy a Legfőbb Ügyészség sem hagyta szó nélkül: „A volt Bács-Kiskun megyei főügyész tragikus halálának összekötése a Központi Nyomozó Főügyészség által lenyomozott és jelenleg bírósági szakaszban lévő Simonka- és Boldog-üggyel nemcsak a valósággal nincs köszönőviszonyban, hanem minden moralitást nélkülöző, kegyeletsértő, jóérzésű embert felháborító megnyilvánulás.”
Meghal egy ember, és Hadházy Ákosnak első dolga ráállni a holttestre, beletörölni a lábát és kitűzni rá a zászlaját. Hányinger. A nyilas és ávós időkben az ilyen Hadházy-félékből kerekedett a legtökéletesebb gyilkológép. Tudniillik hiányzik belőle minden emberi jóérzés, erkölcsi megfontolás és gátlás. Csak valami beteg ideológia meg a gyűlölet élteti.
Emlékeznek? Korábban egy szentendrei halottasházban készített videófelvétellel riogatta az országot a lószerszámszakértő. Azt próbálta bizonyítani, hogy az ottani áldatlan állapotokért, a plafonig stócolt elhunytakért a kormány, sőt talán személyesen Orbán Viktor a felelős. Mint kiderült, a balliberális vezetésű helyi önkormányzat által megbízott cégé a proszektúra, vagyis a kormánynak nagyjából annyi köze van hozzá, mint Hadházynak a jóérzéshez. Akkor neveztem el a lódoktort „Hullaházynak”. Azóta többször bizonyította: rászolgált e gúnynévre.
Borítókép: Hadházy Ákos (Fotó: MTI/Illyés Tibor)
