Egyházaink nem mondhatnak le a jogos önvédelemről

Decemberben, az adventi készülődés időszakában látott napvilágot a magyarországi egyházak közös nyilatkozata, amelyet a házasság, a család és az emberi méltóság védelmében fogalmaztak meg. A hívőknek, de a keresztény és a zsidó hagyományokat tisztelő nem vallásos szimpatizánsoknak is sokat jelent manapság az egyházak megszólalása.

Karácsony előtt szembe kellett néznünk egy szakállas LMBTQ-aktivistával, aki Szűz Máriának öltözött, a norvég posta reklámjának ferde hajlamú Mikulásával, majd pedig egy Kocsi Olga nevű „művésznővel”, aki Szűz Máriaként jelent meg a Magyar Narancs című sajtótermékben, amint egy nyulat dajkál a kisded Jézus helyett. Igen, a keresztényeket sértő provokációkban nincs hiány.

Egyházaink nyilatkozata nem ok nélkül vette védelmébe a házasságot és a családot, hiszen a szentségi házasságot, a belőle eredő családot is egyre több támadás éri. A világszerte burjánzó ateista liberalizmus torz és abnormális mintákkal igyekszik eltéríteni a normális gondolkodást a helyes és természetes iránytól.

Az azonos neműek házassága, az ilyen párok örökbefogadási törekvéseinek törvényesítése élesen szembemegy a keresztény felfogással, a hagyományos családmodellel. A közös nyilatkozatot a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége és az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség is aláírta.

Egyházaink állásfoglalásával kapcsolatban váratlan fordulat volt, hogy attól az egyik aláíró, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége utólag elhatárolódott. A szövetség vezetője, Heisler András kijelentette, hogy a nyilatkozat egyik mondata fölött – sok egyeztetés és módosítás után – elsiklott a figyelme.

A Mazsihisz által utólag kifogásolt szövegrész: „A zsidó hagyományban is a nő-férfi kapcsolat házasság általi szentesítése az emberi méltóság alapja.” A szövetség ezzel kapcsolatban leszögezte: „hitünk szerint az emberi lény méltósága feltétel nélküli. A szándékunk ellenére, figyelmetlenül megbántott felebarátainkat megkövetjük, elnézésüket kérjük.”

Nézetünk szerint viszont a házasság által szentesített nő-férfi kapcsolat melletti állásfoglalás nem sérti az emberi lény méltóságát. Ha egy adott „emberi lény” elutasítja a nő és a férfi közötti kapcsolat házasság általi szentesítését, illetve azt az azonos neműek „házasságára” is szeretné kiterjeszteni, azzal nem növeli, hanem inkább csökkenti a saját emberi méltóságát.

A megszentelt kapcsolat ugyanis a születendő élet szentségét is magával hozza, az pedig – természetes úton – csakis a férfi-nő kapcsolatból jöhet létre.

A biblikus álláspont egyértelmű: a szaporodás, a sokasodás csak a férfitól és a nőtől várható, kapcsolatukat a házasságkötés szentesíti. Az általuk teremtett családot igenis tiszteletnek és megbecsülésnek kell öveznie.

És ha egy pillanatra függetlenítenénk is magunkat a keresztény megközelítéstől, akkor sem törődhetnénk bele az abnormalitás térhódításába, mert azzal elfogadnánk, hogy az eltorzult szemlélet és gyakorlat a normálissal azonos szintre emelkedik. Nincs tehát miért elnézést kérni „megbántott felebarátainktól”, mert senki nem bántotta meg őket.

Az egyházak közös nyilatkozata megerősített egy álláspontot, amely sem a régi időkben, sem manapság nem irányul senki ellen, ennélfogva nincs szükség semmiféle bocsánatkérésre. Tudjuk, egyházaink nem reagálhatnak minden alantas támadásra, nem ítélhetnek el minden provokációt.

Indokolt esetben azonban szükség van a bátor kiállásra. Olyan időket élünk, amikor a keresztény és a zsidó közösségek hitét és vallásgyakorlatát számtalan provokatív támadás és méltánytalan kritika éri. Az ellenséges fizikai megnyilvánulásokat is azok a szellemiek gerjesztik, amelyek világszerte napvilágot látnak a fősodratú médiumokban.

Egyházaink nem mondhatnak le a jogos önvédelemről. Ferenc pápa Budapesten, az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus idején, Orbán Viktor miniszterelnök előtt jelentette ki, hogy a családok védelmében folytatott magyarországi küzdelem a legfontosabb Európa jövője szempontjából.

„Ferenc pápa világossá tette, hogy a család: az apa, anya és gyerekek. Ebben nincs vita” – idézte a szentatya szavait a miniszterelnök.

A katolikus egyházfő határozott véleménye nagy lökést adott a magyarországi egyházak közös fellépésének. A család meghatározása és védelme tekintetében a pápa régóta következetes, a keresztény felfogásnak megfelelő álláspontot képvisel.

És egyértelmű az üzenete azoknak is, akik másként gondolkodnak és másfajta családmodell elfogadtatása mellett kardoskodnak. „A homoszexuális beállítottságú emberek közül sokan gyónnak és kérik a papok tanácsát, és az egyház segít is nekik, de a házasság szentsége más téma” – mondta a pápa egy alkalommal.

Az Európai Parlament egyik állásfoglalásával kapcsolatban pedig kijelentette: „Bizonyos érdekek, talán nem európai érdekek, megpróbálják az Európai Uniót ideológiai gyarmatosításra használni, és ez elfogadhatatlan.”

Napjainkban aggasztóan szaporodnak a keresztény értékrendet elutasító és támadó megnyilvánulások, amelyek többnyire megfelelő válasz nélkül maradnak. Sokan gondoljuk, hogy ez a közös nyilatkozat nagyon jókor született. Egyházaink állásfoglalása erősíti keresztény és zsidó gyökereinket. Ezektől az Európai Unió nyugati fele sajnos eltávolodott, de bizakodjunk, hogy nem véglegesen. Talán van visszaút.

A szerző író, újságíró

Borítókép: Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom–budapesti érsek (háttal, k) megáldja az Eucharisztikus Világkongresszus missziós keresztjét az esztergomi bazilikában 2018. február 24-én (Fotó: MTI/Kovács Tamás)