Ha Kossuth Lajos örökségéhez hűen akarnak politizálni, sürgősen fel kell hagyniuk a nemzet érdekeivel ellentétes globalista tervek támogatásával. Hisz újdonsült példaképük vallotta, szinte a jelenünkbe látva: „Ha a kisebb nemzetek a nagyhatalmak általi elnyeletéstől meg nem óvatnak, Európában nem lesz szabadság, nem lesz nyugalom, csak nagyravágyási, túlsúlyra törekvési vetélkedések lesznek egyfelől. Másfelől örökös konspirációk.” De mintha a mai nemzeti önfeladó törekvésekre reagálna a következő mondata is: „Az eltiport nemzet újjászületik, de öngyilkos nemzetnek nincs feltámadás”.
Elutasította a választók akaratának semmibevételét, a felettük átnyúló, oktrojált politikát: „Mindent a népért, mindent a néppel együtt, semmit a nép feje felett. Ez a demokrácia.” S ellene volt minden háborús propagandának: „Nem képzelhetni átkosabb, undokabb bűnt, mint játszani a polgárok vérével, s egy nemzet nyugalmával”.
Ez utóbbiból is kiolvasható, hogy Kossuth nem osztaná Fegyőrék Ukrajnának fegyvereket küldő, permanens háborúpárti retorikáját. Ahogy az akkori hazaellenes, külső érdekeket szolgáló globalizmust is elvetette. Nehezen képzelhető el továbbá, hogy ha ma élne, nevét adta volna a nemzetgazdasági fellendülést elősegítő budapesti olimpia megfúrásához az az államférfi, aki 1844-ben a hazai gazdaság felemelkedéséért létrehozott Védegylet egyik élharcosa, igazgatója volt. Más fejleményeket is zavaró momentumnak tartana Kossuth a Momentum tevékenységében. Elképzelhetetlen, hogy a határon túli magyar pártok rovására egy román, illetve szlovák alakulat választási kampányát támogatta volna. Hosszan lehetne sorolni, mi minden nemzetellenességen háborodna fel ma Kossuth Lajos, amit Fegyőrék viszont vígan megtesznek.





























Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!