Fegyőrék visszaélnek Kossuth nevével

Hatalmas fába vágta a fejszéjét Fekete-Győr András, az Országgyűlésbe frissen bejutott Momentum frakcióvezetője.

Fekete-Győr András momentum országgyűlés 2022. 05. 11. 8:00

Hatalmas fába vágta a fejszéjét Fekete-Győr András, az Országgyűlésbe frissen bejutott Momentum frakcióvezetője. Mindjárt első felszólalása alkalmával nem csupán leteremtette a T. Ház jelenlegi és volt tagjait, mondván, ez csak amolyan megtépázott tekintélyű parlament, hanem egy számukra bajosan teljesíthető vállalást is tett, amikor kijelentette: Kossuth Lajos elképzelését szeretné követni. Nem tudni ugyanis, mennyire ismeri a turini remete munkásságát, így tisztában van-e azzal, miként kellene politizálnia, hogy hozzá méltó legyen. Mert igaz, hogy az 1848-as Batthyány-kormány pénzügyminisztere, a Honvédelmi Bizottmány elnöke, Magyarország kormányzó-elnöke, a világszerte nagy tiszteletnek örvendő szabadsághős mondta gróf Széchenyi Istvánról, hogy „a legnagyobb magyar”, ám ő éppúgy az a nemzet szemében.

További Vélemény híreink

Hadházy Ákos hatvanötmillió forintos parlamenti bojkottja

Ha Kossuth Lajos örökségéhez hűen akarnak politizálni, sürgősen fel kell hagyniuk a nemzet érdekeivel ellentétes globalista tervek támogatásával. Hisz újdonsült példaképük vallotta, szinte a jelenünkbe látva: „Ha a kisebb nemzetek a nagyhatalmak általi elnyeletéstől meg nem óvatnak, Európában nem lesz szabadság, nem lesz nyugalom, csak nagyravágyási, túlsúlyra törekvési vetélkedések lesznek egyfelől. Másfelől örökös konspirációk.” De mintha a mai nemzeti önfeladó törekvésekre reagálna a következő mondata is: „Az eltiport nemzet újjászületik, de öngyilkos nemzetnek nincs feltámadás”.

Elutasította a választók akaratának semmibevételét, a felettük átnyúló, oktrojált politikát: „Mindent a népért, mindent a néppel együtt, semmit a nép feje felett. Ez a demokrácia.” S ellene volt minden háborús propagandának: „Nem képzelhetni átkosabb, undokabb bűnt, mint játszani a polgárok vérével, s egy nemzet nyugalmával”.

Ez utóbbiból is kiolvasható, hogy Kossuth nem osztaná Fegyőrék Ukrajnának fegyvereket küldő, permanens háborúpárti retorikáját. Ahogy az akkori hazaellenes, külső érdekeket szolgáló globalizmust is elvetette. Nehezen képzelhető el továbbá, hogy ha ma élne, nevét adta volna a nemzetgazdasági fellendülést elősegítő budapesti olimpia megfúrásához az az államférfi, aki 1844-ben a hazai gazdaság felemelkedéséért létrehozott Védegylet egyik élharcosa, igazgatója volt. Más fejleményeket is zavaró momentumnak tartana Kossuth a Momentum tevékenységében. Elképzelhetetlen, hogy a határon túli magyar pártok rovására egy román, illetve szlovák alakulat választási kampányát támogatta volna. Hosszan lehetne sorolni, mi minden nemzetellenességen háborodna fel ma Kossuth Lajos, amit Fegyőrék viszont vígan megtesznek.

Feltehetően azért hivatkoznak rá, mert sok minden más mellett nem ismerik Kossuth Lajos munkásságát sem. Pedig vigyázniuk kellene, mert az a párt, amelyik kegyeletsértést súroló módon hivatkozott rá, az SZDSZ, befuccsolt, s megszűnt. Van persze egy másik út előttük: dobják el pszeudo-zöld és álliberális demagógiájukat és valóban kövessék a nemzeti szabadelvű Kossuth elveit. Ne feledjék másik mondásának igazságát: „Magyarországot a pokol kapui sem fogják megdönteni.”