Sokan felkapták a fejüket a politikai túloldalon, mikor Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Magyar Nemzetben publikált cikkében recesszióra figyelmeztetett, valamint arra is, hogy az infláció nem csupán növekszik, de nem tudni, hol és mikor tetőzik majd. Ezzel párhuzamosan a gazdasági növekedési kilátások romlanak. Az írásból kiderül, hogy nem hazai jelenségről van, pontosabban lesz szó. Tudniillik Magyarországon valószínűleg sikerül elkerülni a recessziót, de a gazdaság növekedése 2023-ban erősen lassulhat. A jegybank friss prognózisa szerint idén a háztartások fogyasztásai támogathatják meg erősen a bővülést. S e vonatkozásban jó hír, hogy az összes komoly nemzetközi szervezet gyarapodást jósol 2022-re a magyar gazdaságnak.
Attól azonban jogosan lehet tartani, hogy a fejlett világ gazdaságai – Európa és az Egyesült Államok – recesszióba zuhannak. Ennek itt is vannak az előjelei: az amerikai cégek pénzügyi vezetőinek többsége 2023 elejére recessziót valószínűsít az Egyesült Államokban. A háttérben az extrém stagfláció, vagyis a tartósan két számjegyű infláció áll, amelyet gazdasági visszaesés fog kísérni.
A baljós árnyakról még annyit, hogy az amerikai és európai hosszú állampapír-hozamok csökkenésnek indultak. S egyre több szakértő jósol Németországnak is bezuhanást, amely az egész kelet-közép-európai térségre lesz majd negatív hatással, tekintettel az erős német gazdasági jelenlétre és befolyásra.
Miközben az Egyesült Államok és az EU más-más problémákkal küzd, addig a magas infláció és a munkanélküliség veszélyei már fenyegetnek. S abban teljesen igaza van a gazdaságfejlesztési miniszternek, hogy egy világgazdasági recessziótól jobban kell félni, mint az árak emelkedésétől.
Tegyük hozzá azonban az alábbiakat! A számtalan negatív külső tényező – a szomszédunkban zajló háború, a szankciók hatásai, valamint az ellátási láncok megtörése – ellenére a gazdasági növekedés kitartott Magyarországon, s minden jel szerint megússzuk a recessziót 2022-ben. Már ami a hazai visszaesést illeti.
Sajnos a világgazdasági recesszív környezet kellemetlen, fentebb említett effektjeit nem tudjuk elkerülni, a közismerten erős úgynevezett külgazdasági kitettségünk miatt. Növekedési optimizmusunknak egyébként az a bázisa, hogy az első negyedévben több mint két százalékkal nőtt a gazdaság teljesítménye az előző negyedévhez képest.
Ugyanakkor a rövid távú kilátásokkal kapcsolatban már kevésbé lehetünk optimisták: a következő hónapokat ugyanis borús kilátások jellemzik a pénzpiacokon is, ennek egyik elszenvedője pont a magyar forint, amelyet minden oldalról támadnak, spekulálnak ellene. Az orosz–ukrán háború aligha ér gyorsan véget, ezzel sajnos kalkulálnunk kell, valamint a fegyveres konfliktus tovagyűrűző hatásaival is.
Ősztől viszont pozitív fordulat állhat be: amennyiben az infláció tetőzik, és az Európai Unióval sikerül megállapodni a jogállamisági kérdésekről. Közben a főbb gazdaságpolitikai döntéshozóknak – a kormánynak és a jegybanknak – határozott politikát kell felmutatniuk. (Zárójeles megjegyzés: a jogállamisági vita kapcsán azért hatalmas a pénzpiaci érdeklődés, mert egy esetleges alku az év második felében az európai uniós forrásokról felszabadíthatja a forintban rejlő potenciált.)
Summa summarum: miközben az első félév változatosra sikerült a magyar gazdaságban, addig legalább nyugtázhatjuk, hogy míg másutt rosszabb lesz, addig Magyarország elkerülheti a visszaesést.
A szerző a Figyelő.hu főszerkesztő-helyettese
Borítókép: a győri Audi-gyár (Fotó: Kurucz Árpád)
