Sajnos a világgazdasági recesszív környezet kellemetlen, fentebb említett effektjeit nem tudjuk elkerülni, a közismerten erős úgynevezett külgazdasági kitettségünk miatt. Növekedési optimizmusunknak egyébként az a bázisa, hogy az első negyedévben több mint két százalékkal nőtt a gazdaság teljesítménye az előző negyedévhez képest.  

Ugyanakkor a rövid távú kilátásokkal kapcsolatban már kevésbé lehetünk optimisták: a következő hónapokat ugyanis borús kilátások jellemzik a pénzpiacokon is, ennek egyik elszenvedője pont a magyar forint, amelyet minden oldalról támadnak, spekulálnak ellene. Az orosz–ukrán háború aligha ér gyorsan véget, ezzel sajnos kalkulálnunk kell, valamint a fegyveres konfliktus tovagyűrűző hatásaival is.  

Ősztől viszont pozitív fordulat állhat be: amennyiben az infláció tetőzik, és az Európai Unióval sikerül megállapodni a jogállamisági kérdésekről. Közben a főbb gazdaságpolitikai döntéshozóknak – a kormánynak és a jegybanknak – határozott politikát kell felmutatniuk. (Zárójeles megjegyzés: a jogállamisági vita kapcsán azért hatalmas a pénzpiaci érdeklődés, mert egy esetleges alku az év második felében az európai uniós forrásokról felszabadíthatja a forintban rejlő potenciált.) 

Summa summarum: miközben az első félév változatosra sikerült a magyar gazdaságban, addig legalább nyugtázhatjuk, hogy míg másutt rosszabb lesz, addig Magyarország elkerülheti a visszaesést. 

A szerző a Figyelő.hu főszerkesztő-helyettese 

Borítókép: a győri Audi-gyár (Fotó: Kurucz Árpád)