Ma már a történelem része, hogy negyvenöt éve, 1978. január 6-án a magyar Szent Korona – a többi koronázási ékszerrel együtt – majd harminchárom évi távollét után az Egyesült Államokból visszatért Magyarországra. Remélhetőleg utoljára és végleg. Az időhatározószók aláhúzása azért indokolt, mert az elmúlt bő nyolc évszázadban összesen tizenegyszer – egyes számítások, illetve értelmezések szerint tizenháromszor – tért külföldről haza egyedülálló történeti ereklyénk, alkotmányos államiságunk és nemzeti egységünk kiemelkedő jelentőségű szimbóluma.
Miért került ilyen sokszor hazánkon kívülre legbecsesebb nemzeti ereklyénk? A magyar korona tizenegy külföldi útját feltáró és bemutató, az MTA Bölcsészettudományi Központ Történettudományi Intézet által 2019-ben kiadott tanulmánykötetből kiderül, hogy a tizenegy külföldre szállítás majdnem felének hátterében háborús veszélyhelyzet állt. A négy középkori elvitel közül három esetben azonban az uralkodó halálát követő trónviszály váltotta ki a menekítést.
Mai ismereteink szerint először 1205-ben vitték külföldre a koronát, amikor Imre király özvegye, Aragóniai Konstancia királyné néhány éves kisfiával, a III. László néven megkoronázott (bár ténylegesen uralkodni nem képes) királlyal együtt Ausztriába menekült, és egyházi segédlettel megszerezte a Székesfehérváron őrzött királyavató koronát.
A gyermekkirály röviddel Bécsbe érkezésük után hirtelen elhunyt, és András herceg, Imre öccse a királyi trón örököseként azonnal követet küldött VI. Lipót osztrák herceghez, hogy visszaszerezze a koronát. Mivel András a háborúra is kész lett volna, az osztrák herceg haladéktalanul átadta a becses ékszert a magyar követnek. Így a korona csupán mintegy két hétig tartózkodott az országhatáron kívül, s 1205. május 29-én Székesfehérváron királlyá koronázták vele II. Andrást.
Ez az eset is bizonyítja, hogy nyolcszáz éve már különleges, szakrális és legitimáló szerepe volt a királyavató koronának, amelyet nem lehetett helyettesíteni más felségjelvénnyel.
Sőt mint az említett kötetből is kiderül, már a XII. század második felére kialakult az a felfogás, illetve gyakorlat, mely egy bizonyos korona (amit akkor még nem neveztek szentnek) használatát írta elő a koronázási szertartás alkalmával. Például amikor Béla herceg (Imre és András édesapja) megválasztott királyként 1172 tavaszán hazatért Bizáncból, majdnem egy évig kellett várnia a megkoronázására, mert az esztergomi érsek megtagadta azt, s végül pápai engedéllyel kivételesen a kalocsai érsek koronázta magyar királlyá III. Bélát.
Mivel a Szent Korona a legfőbb szerepét a magyar uralkodók koronázási szertartásán töltötte be, a tizenegy hazatérése közül hét esetben elsősorban a tervezett (vagy remélt) koronázás végett tért vissza Magyarországra. Az utolsó hazatérés esetében erről már nem lehetett szó, mégis az egyik legfontosabb esemény volt. Nemcsak azért, mert a második leghosszabb távollét előzte meg, de a körülmények is egyedülállók voltak.
A korona és koronázási ékszerek a nyilas kormányzat – konkrétan Szálasi Ferenc – utasítására hagyták el a Magyar Királyság területét 1945. március végén, és a hosszú németországi, majd amerikai tartózkodást követően 1978. január 5-én este a Ferihegyen landoló kettes számú elnöki különgép fedélzetén érkeztek vissza a kommunista Magyar Népköztársaságba.
Másnap délután az Országház kupolacsarnokában az amerikai küldöttséget vezető Cyrus Vance külügyminiszter adta át ünnepélyesen a Szent Koronát és a koronázási ékszereket Apró Antalnak, az Országgyűlés akkori elnökének, a Rákosit és Kádárt egyaránt kiszolgáló hírhedt kommunista vezetőnek. Jobb híján neki, mert az MSZMP KB első titkárának, az elnyomó rezsim legfőbb urának a washingtoni adminisztráció képviselője mégsem adhatta át – Kádár nem is ve(hete)tt részt a ceremónián. Mint azt a két kormány 1977. december 16-i hivatalos közös közleménye tartalmazta, az amerikai nép nevében Magyarország népének (!) adta vissza Szent István koronáját és a koronázási ékszereket a washingtoni kormányzat.
A korona hazatérésében az egyik főszerep a ma már 99. évében járó James „Jimmy” Carter amerikai elnöké volt, aki 1977. januári hivatalba lépésétől fogva foglalkozott az 1953 tavasza óta Amerikában őrzött magyar nemzeti kincsek visszaszolgáltatásának gondolatával. A hívő baptista elnök baráti viszonyt ápolt a világhírű baptista evangélistával, Billy Grahammel, akinek a közbenjárását kérték és meg is kapták amerikai magyar és hazai baptista vezetők.
Mellettük a katolikus egyház is előmozdította a korona hazahozatalát, miután az ezt ellenző Mindszenty hercegprímás 1975-ben ausztriai száműzetésében elhunyt.
Végső soron azonban valószínűleg az amerikai elnök új külpolitikai doktrínája volt a döntő mozzanat, ugyanis Carter a hidegháborús szembenállás helyett enyhülést javasolt a szocialista tábor fellazítása érdekében.
Hogy a magyar nép számára mindmáig szent a korona – és nem az elmúlt királyság, hanem az ezeréves ország és a nemzet eleven szimbóluma –, az is mutatja, hogy a hazatérését követő két évtizedben több millióan nézték és csodálták meg a Nemzeti Múzeumban. A koronázási ékszerek (a palást kivételével) 2000. január elsejétől, az első Orbán-kormány döntése értelmében az Országház épületében vannak kiállítva, ahol azóta is látogathatók. Remélhetőleg mindaddig, amíg Isten kegyelméből áll hazánk.
További Vélemény híreink
Borítókép: A Szent Korona és a koronázási ékszerek, a jogar és az országalma a Parlament kupolacsarnokában (Fotó: MTI/Kovács Tamás)
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhezA demokraták nem békegalambok
Kamala Harris külpolitikája folytatná a bideni keményvonalas, beavatkozós irányvonalat.
Nácizó, fröcsögő kampánygéniuszok
A magyar baloldal a mocskolódásban is másolja az amerikai sémákat.
A szörnyek tényleg köztünk járnak
A hálózat mindent meg fog tenni, hogy Lakatos Márkot és Osváth Zsoltot kimosdassa a mocsokból.
Élő Hollywood és az új erő
Az amerikai birodalom és az orosz–kínai tandem vetélkedése ma már a Csillagok háborúja képletébe illeszthető.
Véleményváró
Tovább az összes cikkhezA szörnyek tényleg köztünk járnak
Konzultáció az új magyar gazdaságpolitikáért
Hol vagytok, „gyermekvédők”?
A kommunista nem vész el, csak átalakul
A szerző további cikkei
Tovább az összes cikkhezÍme, Kerkez Milos osztályzatai, élete meccsét játszotta a Manchester City ellen
A Bournemouth 20 éves magyar válogatott védője két gólpasszt jegyzett, csapata 2-1-re nyert.
Kerkez két gólpasszt adott a Manchester City ellen, az első előtt kicselezte Fodent!
A Premier League 10. fordulójában Bournemouth 2-1-re legyőzte a címvédőt.
Szoboszlai gólja és gólöröme, a Liverpool csapatánál remek a hangulat + videó
A Vörösök ma 16 órakor a Brightont fogadják, honfitársunk kezd.
Nem örülhet a Real ifjú csillaga, a brazil kapitány az Aranylabdáról is beszélt
Dorival Júnior Neymarra majd csak jövőre számít, és most Endrick sem került be a keretbe.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en
Hegedűs Barbara, új országgyűlési képviselő: Hálás vagyok a megtiszteltetésért
Nagy bajban van Lakatos Márk, még a születésnapi show-t is lemondta
Megdöbbentő fordulat! A Séfek Séfe versenyzője feladta a játékot
Az eddigi legdurvább videó az ukrán frontról + videó
Rossz híreket közölt Németh Lajos, brutálisan kemény tél várható
Oroszország mellett döntött Románia, Zelenszkij foghatja a fejét
Hadas Kriszta kimerültségről, álmatlanságról beszélt néhány hónapja + videó
Hiába játszott fölényben az MTK, csak döntetlenre futotta a ZTE ellen
Szabó Tímea bekóstolta Kövér Lászlót, de beletört a foga
Kerkez briliáns gólpassza a Manchester City ellen, előtte kicselezte Fodent!
Szoboszlai gólja és gólöröme, a Liverpool csapatánál remek a hangulat + videó
Magyar csatár gólpassza miatt extázisba került az edző Németországban
Címoldalról ajánljuk
Tovább az összes cikkhezA demokraták nem békegalambok
Kamala Harris külpolitikája folytatná a bideni keményvonalas, beavatkozós irányvonalat.
Nácizó, fröcsögő kampánygéniuszok
A magyar baloldal a mocskolódásban is másolja az amerikai sémákat.
A szörnyek tényleg köztünk járnak
A hálózat mindent meg fog tenni, hogy Lakatos Márkot és Osváth Zsoltot kimosdassa a mocsokból.
Élő Hollywood és az új erő
Az amerikai birodalom és az orosz–kínai tandem vetélkedése ma már a Csillagok háborúja képletébe illeszthető.