Ma már a történelem része, hogy negyvenöt éve, 1978. január 6-án a magyar Szent Korona – a többi koronázási ékszerrel együtt – majd harminchárom évi távollét után az Egyesült Államokból visszatért Magyarországra. Remélhetőleg utoljára és végleg. Az időhatározószók aláhúzása azért indokolt, mert az elmúlt bő nyolc évszázadban összesen tizenegyszer – egyes számítások, illetve értelmezések szerint tizenháromszor – tért külföldről haza egyedülálló történeti ereklyénk, alkotmányos államiságunk és nemzeti egységünk kiemelkedő jelentőségű szimbóluma.
Miért került ilyen sokszor hazánkon kívülre legbecsesebb nemzeti ereklyénk? A magyar korona tizenegy külföldi útját feltáró és bemutató, az MTA Bölcsészettudományi Központ Történettudományi Intézet által 2019-ben kiadott tanulmánykötetből kiderül, hogy a tizenegy külföldre szállítás majdnem felének hátterében háborús veszélyhelyzet állt. A négy középkori elvitel közül három esetben azonban az uralkodó halálát követő trónviszály váltotta ki a menekítést.
Mai ismereteink szerint először 1205-ben vitték külföldre a koronát, amikor Imre király özvegye, Aragóniai Konstancia királyné néhány éves kisfiával, a III. László néven megkoronázott (bár ténylegesen uralkodni nem képes) királlyal együtt Ausztriába menekült, és egyházi segédlettel megszerezte a Székesfehérváron őrzött királyavató koronát.
A gyermekkirály röviddel Bécsbe érkezésük után hirtelen elhunyt, és András herceg, Imre öccse a királyi trón örököseként azonnal követet küldött VI. Lipót osztrák herceghez, hogy visszaszerezze a koronát. Mivel András a háborúra is kész lett volna, az osztrák herceg haladéktalanul átadta a becses ékszert a magyar követnek. Így a korona csupán mintegy két hétig tartózkodott az országhatáron kívül, s 1205. május 29-én Székesfehérváron királlyá koronázták vele II. Andrást.
Ez az eset is bizonyítja, hogy nyolcszáz éve már különleges, szakrális és legitimáló szerepe volt a királyavató koronának, amelyet nem lehetett helyettesíteni más felségjelvénnyel.
Sőt mint az említett kötetből is kiderül, már a XII. század második felére kialakult az a felfogás, illetve gyakorlat, mely egy bizonyos korona (amit akkor még nem neveztek szentnek) használatát írta elő a koronázási szertartás alkalmával. Például amikor Béla herceg (Imre és András édesapja) megválasztott királyként 1172 tavaszán hazatért Bizáncból, majdnem egy évig kellett várnia a megkoronázására, mert az esztergomi érsek megtagadta azt, s végül pápai engedéllyel kivételesen a kalocsai érsek koronázta magyar királlyá III. Bélát.
Mivel a Szent Korona a legfőbb szerepét a magyar uralkodók koronázási szertartásán töltötte be, a tizenegy hazatérése közül hét esetben elsősorban a tervezett (vagy remélt) koronázás végett tért vissza Magyarországra. Az utolsó hazatérés esetében erről már nem lehetett szó, mégis az egyik legfontosabb esemény volt. Nemcsak azért, mert a második leghosszabb távollét előzte meg, de a körülmények is egyedülállók voltak.
A korona és koronázási ékszerek a nyilas kormányzat – konkrétan Szálasi Ferenc – utasítására hagyták el a Magyar Királyság területét 1945. március végén, és a hosszú németországi, majd amerikai tartózkodást követően 1978. január 5-én este a Ferihegyen landoló kettes számú elnöki különgép fedélzetén érkeztek vissza a kommunista Magyar Népköztársaságba.
Másnap délután az Országház kupolacsarnokában az amerikai küldöttséget vezető Cyrus Vance külügyminiszter adta át ünnepélyesen a Szent Koronát és a koronázási ékszereket Apró Antalnak, az Országgyűlés akkori elnökének, a Rákosit és Kádárt egyaránt kiszolgáló hírhedt kommunista vezetőnek. Jobb híján neki, mert az MSZMP KB első titkárának, az elnyomó rezsim legfőbb urának a washingtoni adminisztráció képviselője mégsem adhatta át – Kádár nem is ve(hete)tt részt a ceremónián. Mint azt a két kormány 1977. december 16-i hivatalos közös közleménye tartalmazta, az amerikai nép nevében Magyarország népének (!) adta vissza Szent István koronáját és a koronázási ékszereket a washingtoni kormányzat.
A korona hazatérésében az egyik főszerep a ma már 99. évében járó James „Jimmy” Carter amerikai elnöké volt, aki 1977. januári hivatalba lépésétől fogva foglalkozott az 1953 tavasza óta Amerikában őrzött magyar nemzeti kincsek visszaszolgáltatásának gondolatával. A hívő baptista elnök baráti viszonyt ápolt a világhírű baptista evangélistával, Billy Grahammel, akinek a közbenjárását kérték és meg is kapták amerikai magyar és hazai baptista vezetők.
Mellettük a katolikus egyház is előmozdította a korona hazahozatalát, miután az ezt ellenző Mindszenty hercegprímás 1975-ben ausztriai száműzetésében elhunyt.
Végső soron azonban valószínűleg az amerikai elnök új külpolitikai doktrínája volt a döntő mozzanat, ugyanis Carter a hidegháborús szembenállás helyett enyhülést javasolt a szocialista tábor fellazítása érdekében.
Hogy a magyar nép számára mindmáig szent a korona – és nem az elmúlt királyság, hanem az ezeréves ország és a nemzet eleven szimbóluma –, az is mutatja, hogy a hazatérését követő két évtizedben több millióan nézték és csodálták meg a Nemzeti Múzeumban. A koronázási ékszerek (a palást kivételével) 2000. január elsejétől, az első Orbán-kormány döntése értelmében az Országház épületében vannak kiállítva, ahol azóta is látogathatók. Remélhetőleg mindaddig, amíg Isten kegyelméből áll hazánk.
További Vélemény híreink
Borítókép: A Szent Korona és a koronázási ékszerek, a jogar és az országalma a Parlament kupolacsarnokában (Fotó: MTI/Kovács Tamás)
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhez
A Fehér Ház nem fogja tűrni Zelenszkij kettős játékát
A brüsszeli programba szépen beleillik az ukrajnai rezsim és a háború mértéktelen támogatása.

Trump felgyűrte az inge ujját
A FÖLD ÁRNYAS OLDALA – Az Egyesült Államok és a világ átalakítása érdekeket sért, és még hitlerezést is kivált.

Mesut Özil visszatérése
Németország miért nem csinál semmit, hogy megvédje magát és Európát, miközben még Törökország is foglalkozik az ottani nemzettársaival?

Friedrich Merz még nem kancellár, de máris megbukott
A leendő kancellár elárulta a szavazóit, máris összefogott a bukott szociáldemokratákkal és zöldekkel.
Véleményváró
Tovább az összes cikkhez
Trump felgyűrte az inge ujját

Mesut Özil visszatérése

Mit kell még eltűrni?

Ismét a Fidesz diktálja a tempót
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en

Bródy János ugyanaz volt a „szocializmusban”, mint Hofi Géza - a népszerű színész-énekes szerint

Nem tudott fellépni az együttes alapító tagja a NOX eddigi legnagyobb koncertjén, jó oka volt rá

Hatalmas a boldogság: Visváder Tamás és Palácsik Lilla ünnepelnek!

Olyan hír jött az olaj áráról, hogy azt a Mol se hagyhatja szó nélkül – nagyon figyeljenek a magyar autósok

Verekedés az öltözőben; Hamilton miatt áll a bál a Ferrarinál

Deák Dániel szerint ezért rossz hír Magyar Péternek az újpesti időközi választás eredménye

Zelenszkij sorsát jósolták meg a szakértők + videó

Nyomasztó eredmény született a halrudacskateszten: maximum ennyit adj a gyereknek!

Az öngyilkos pilóta százötven embert vitt a halálba

Egyre kínosabb helyzetben Magyar Péter, Tisza-szigetek hagyják el a pártját

Oroszország közölte a feltételeit

Az új NOB-elnök elvette Egerszegi Krisztinától az egyik féltett kincsét
Címoldalról ajánljuk
Tovább az összes cikkhez
A Fehér Ház nem fogja tűrni Zelenszkij kettős játékát
A brüsszeli programba szépen beleillik az ukrajnai rezsim és a háború mértéktelen támogatása.

Trump felgyűrte az inge ujját
A FÖLD ÁRNYAS OLDALA – Az Egyesült Államok és a világ átalakítása érdekeket sért, és még hitlerezést is kivált.

Mesut Özil visszatérése
Németország miért nem csinál semmit, hogy megvédje magát és Európát, miközben még Törökország is foglalkozik az ottani nemzettársaival?

Friedrich Merz még nem kancellár, de máris megbukott
A leendő kancellár elárulta a szavazóit, máris összefogott a bukott szociáldemokratákkal és zöldekkel.